Miattad Megváltozok

- Ugye megtartod?

Harry Szemszöge

Nem tudom meddig űlhettünk ott szótlanúl ,de már nagyon kínosan éreztem magam. Amennyire csak tudtam összehúztam a mardekáros köpenyét . Nem azért mert fáztam egyszerűen csak muszáj volt csinálnom valamit hogy ne feszengjek mègjobban A jégherceg mellett.
- mivan Potter? Kérdezte gúnyosan
- mi lenne ....válaszoltam flegmán
- tessék nyomtam a kezébe a köpenyét nem kell már . Vontam meg a vállam majd gyorsan felrángattam magamra a vizes ruhákat
- ha így jobban érzes magad .. röhögött nem tartalak vissza.
- ezt itt ne hagyd. Adta oda a seprűmet

Szomorúan elvettem tőle .szerettem ezt a seprűt. Remélem meg tudják javítani

- meg lehet javítani. Zökkentett ki a gondolatimból a mardekáros
Elkerekedett szemmel néztem a szőkére
- tessék? Pislogtam nagyokat
-bocs..... sütötte le a szemét
- Malfoy te túrkáltál a gondolatimban??
Csattantam föl
- mondom hogy bocs.. nem direkt volt...
- Szállj ki a fejemből! Üvöltöttem rá majd hàtat fordítottam mégis mit képzel. Remélem a többi gondolatomat nem olvasta ki
- Potter!! állj már meg! Szaladt utánam
- mivan? Mordultam rà idegesen
- gyalog akarsz visszamenni az iskolába?
- amint látod
- full vizes ruhákba?... na ne nevettes.. gyere..
Intett a fejével.
- miből gondolod hogy én bárhová is veled tartok ?! Tettem csípőre a kezem
- ne kelljen könyörögnöm! Emelte fel a hagjàt.
- jó! Adtam meg magam - de ne szólj hozzám!

Felültem a szőke mögé majd belekaroltam a derekába aztán neki irmadodott fák fölött repűltünk . csodálatos volt a látvány főleg a Roxfort . Olyan volt mint egy ékszeresdoboz. Nem elöszőr láttam már így de most teljesen más érzés fogott el. Görcsösen kapaszkodtam a mardekárosba . Nem azért mert féltem a magasba csak jó volt magamhoz vonni mèg arra rövid időre is.

Szótlanúl sétáltunk a folyosókon azt gondoltam hogy majd lefordúl a saját hálókörlete felé de nem így tette nyugodtan sètált mellettem.

- kösz.... keresgéltem a szavakat amikor megálltunk a köver dáma előtt.
- nincs mit csak mondom még mindig a hidegbe sétáltal volna ha nem jössz velem . Röhögött .
- ja... motyogtam az orrrom allatt a padlót bámúlva.
- Hé!!! Emelte fel kezével az államat amitől megborzongtam . Már attól kikészűltem ahogyan hozzámért. Arról nem is beszélve hogy megint túl közel voltunk egymáshoz . Miért csinálja ezt velem?
- miaz? Kérdeztem félve
-  tiszta seb az arcod... ezt hogy fogod kimagyarázni a többieknek Potter?
- nem tudom  suttogtam

Olyan közel voltunk egymáshoz hogy szinte összeért a szánk. A mellkasom hullámzott. Szívem olyan hevesen vert hogy majd kiugrott a helyéről.  Nem tudtam elhinni hogy ez most tényleg megtörténik és pont velem.
Majdnem Csókólóztam volna a mardekárossal ha az nem rántja el a fejét.....fantasztikus..
- Ez.... keresgéltem a szavakat...
- Ajánlom hogy tartsad a szád Potter vagy nagyon csúnya vége lesz!
- de hàt nem is ...
- még jó .... màr csak az kellett volna . Kiváncsi vagyok hogy a Dáma mikor köp be minket... huzta el a száját

A Festményre néztem

- nem fog eljárni a szája . Alszik ...
- Remek! Már csak rajtad múlik Potty*
Kérdően néztem rá
- Meg tudod tartani a titkunkat vagy holnap reggelre már a fél Roxfort ezen fog csámcsogni? Kérdezte komolyan
- Bízhatsz bennem.... furtam bele tekintetemet az övébe
Bólintott  majd ujra az arcomhoz ért
- kend be őket  nehogy elfertőződjenek
- csak pár karcolás...

Allig tudtam kinyögni pár mondatot. Ő  olyan közvetlen  volt én meg úgy vislekedtem mint valami szerencsétlen veréb. 
Az igazsàg az hogy gyenge voltam .Túl gyenge, ezért ettem minden szavàt. Fogalmam se volt hogy milyen titkot kéne megőrizni hiszen nem törtent közöttünk semmi. Pontosabban mèg...semmi. De erre is rábólintottam. Annyira behálózott.
Hogy Ha a közelébe vagyok teljesen megsemmisülök.