Megtudhatnàm hogy miért lebzsel mindíg a fiam közelébe Potter? Nem megtiltottam? Mègis mi lenne az ésszerű magyarázat arra hogy folyton làtni akarja őt?Mordúlt rám Lucius mikor újra bepróbàlkoztam azzal hogy bemegyek Dracohoz már több napja próbálok bejutni hozzá.. hiszen mióta eljöttem Will-ék től nem lebeg más a szemem előtt csakhogy végre mellette legyek
- Igenis van rá magyarázat!!!!!!!!! Fordúltam vissza idegesen Lucius felvont szemöldökkel nézett rám
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Szemeivel szinte kiszúrta az enyémet de nem érdekelt! Az igazságot akarja? Hát akkor most megkapja!
- Szerelmes vagyok a fiába érti? (Fakadtam ki) Tuddja az amikor kitartasz valaki mellett tüzön vizen àt és megadnál neki mindent! Mindegy hogy milyen áldozatokkal jár, ez az a szerelem! és ha szeretsz valakit akkor nem állsz le soha! Akkor se ha hülyének néznek,vagy neveznek, akkor se! Akkor pláne nem! Egyszerűen nem adom fel! Mert ha feladnám... ha...hallgatnék a világra ha hallgatnék magára!!!! ... és simán továbblépnék, majd keresnék valaki mást akkor ez nem szerelem lenne hanem. valami eldobható dolog !! amiért nem érdemes harcolni!!!!
Üvöltöttem teljesen kikelve magamból
-És csak hogy tuddja! Draco több éven keresztűl szenvedett hogy titokban tartosn.Valamit! Valamit amit ha maga megtudott volna!! Biztosan megöli!
Lucius egy idieg pislogás nélkűl meredt rám de ahelyett hogy mondott volna valamit közelebb lépett ès egyszerűen felpofozott. A gyűrűje fölsértette az arcomat de egyetlen könycsepp sem jött ki a szememből.
-Ez...gusztustalan!! (Ragadta meg a galléromat)-Egyáltálán Hogy merészeled szádra venni a fiam nevét Potter?!
- Nem érdekel mit gondol! Szabtam le a kezét magamról.majd egy határozott mozdulattal rászegeztem a pálcámat -Ha..csak mégegyszer... bántani meri Dracot esküszöm hogy végzek magával! Fenyegettem meg. Miközben jó erőssen a torkához nyomtam a pálcát. És ha felépűl! Vissza fog jönni a Roxfortba hogy befejezze a tanúlmányait! -Ki vagy te hogy helyette dönts!!! Mordúlt rám majd kicsavarta kezemből a pálcát. -Avada..ka.. - rajta tegye csak meg! Emeltem fel a kezem mikor rám akarta szórni a halálos àtkot. -Mire vár még? Nem meri? Ennyire gyáva lenne.. a Nagy Lucius Malfoy!!! Vigyorogtam. Mitől fél? Vagy talán... mardossa a bűntudat?
- Tudod fiacskám.. emelte le a pálcát.. majd suttogóra vette a hangját amikor az egyik ápóló elhaladt mellettünk. - Amint Draco felébred mindent tiszta lappal kezdhet... mivel az emlékei hiányosak.. erről a Nagyúr gondoskodott.. az én kérésemre.. -Hogy tehette? a szemeim csak úgy izzottak a düh-től. -úgy hogy Nem vagyok vak és már akkor feltűnt a Fiam irànti szereteted mikor öngyilkossági kísérletet követtél el az érdekében . Ahogyan Nagini elé vetetted magad csak azért hogy megmentsd az életét. Viszont a vérfertőzés... a mi családunkban nem elfogadott. -Maga mégis mi a fenéről beszél? Milyen vérfertőzés? Dracoval semmilyen rokoni kapcsolat nincs köztünk. -Ezzel teljes mértékben tisztában vagyok. De az a tudat hogy a fiam a sajàt neméhez vonzódik és téged válaszott a menyasszonya helyett számomra elfogadhatatlan. -H...hogy micsoda? Draconak volt menyasszonya... (lepődtem meg)
-Már hatéves kora óta tudtuk Narcissával hogy melyik tisztavérű boszorkány lesz a fiam tökéletes felesége. Csakhogy akkor minden idejét azzal a William gyerekkel töltötte.
És akkor összeállt a kép... ezt nem hiszem el.. Will és Draco azért szakítottak mert Lucius megfenyegette Willt hogy tartsa távol magàt... a fiútol.. ezekszerint az apja mindvégig tudta hogy .. Draco..
-Mégis kinek hiszi magát!!emeltem fel újból a hangom mikor összeraktam a kirakós drabjait. -Egyáltalán hogy jöhetett ehhez? Hogy volt kèpes ilyet tenni? Undorodom magàtól!! (Fakadtam ki) -A legjobb barátomat elveszettem maguk miatt!! De a fia szívéért küzdeni fogok! Akkor is ha agyonver miatta akkor is ha rámküldi a halálfalókat és még akkor is ha átkot szór rám.. egyszóval ameddig fel nem ébred minden nap mindnen órájába minden percébe minden másodpercébe itt leszek mellette és vigyàzok rá! Mutattam idegesen az ajóra. Most pedig! Menjen az útból! Emeltem rà újból a pálcát.
-... ha lehetne egy kicsit halkabban ez egy korház. Szólt ránk az egyik orvos. Ó és a látogatási időnek mára vége. Jöjjenek vissza holnap. Fordúlt vissza amikor észrevette hogy a kilincsen van a kezem.
-Bocsánat! (Kiáltottam) majd megvártam amíg eltűnik a lépcsőfordulóba és kinyitottam az ajtót. Illete csak próbaltam. Ha Lucius nem lép közbe egy olyan átokkal amivel esélyem se lenne bemenni Dracohoz -Mi a fene.. rángattam a kilincset.. de telejesen feleslegesen -Felfogod végre Potter hogy a fiamnak innentől kezdve semmi szüksége rád? Vagy arra a Pondró Will-re?. Az élete újra normális lesz.. és ezt egyszer majd megköszöni nekünk.
-Azonnal Engeddjen be! Csaptam idegesen az ajtóra. olyan erővel hogy a tábla a mellette lévő falon szilánkokba hullott a földre -Sajnálom de nem tehetem . Mondta azzal. Hátat fordítotott jelezve hogy távozni készűl.
Annyira kiborúltam hogy kétségbeesetten Lecsúsztam a földre .Hátamat az ajtónak támasztva. Nem sírtam csak lehajtott fejjel bámúltam a padlót mintha valami érdekes lenne ott.
Fogalmam sincs mennyi idő telhetett el de igazából nem is érdekelt. Hermione biztos tudná az ellenàtkot ami levenné a zárat. Istenem annyira hiányzik az a kis Boszorkány nála okosabb lányt nem ismertem. -Te se adnád fel ugye Mione? Te is megtennél mindent azért hogy bejuss ezen az ajtón
Folyt.köv.
________________________________
❤️Sziasztook❤️ itt az új fejezet remélem tetszett ✨✨✨ Ui: ti Mit gondoltok Luciusról? Hiszen az ő hozzájárulásával törölték ki a fiú emlékeit Szerintetek helyén van amit Dracoval tett? (A normális élet érdekében?) ________________________________
