Szjg Másképp

Május 7-8, péntek-szombat

légyszi tekintsünk el attól, hogy matematikailag nem így jönnének ki a napok😂

Május 7., péntek

Az osztálykirándulást kipihenni elég nehéz volt. Főleg, hogy szerdán mehettem hajnali edzésre, aztán délután kondizni, csütörtökön hajnalban futni, aztán karatéra... most komolyan. Mikor pihenhetem ki magam normálisan?
Na meg lelkileg is. Cortezzel... hát, történtek dolgok. Pl a karján feküdtem. Megölelt a Balcsi partján. A vállán aludtam... és meghívott egy mekire. Hát, mit is mondjak. Szerintem inkább semmit, mert azóta amúgy nem beszéltünk.
Szerdán Ricsi átjött, hogy beszéljen velem. Sejtettem, hogy Virág szülinapjáról van szó... és onnantól szervezhettem/tünk meglepi szülinapi bulit is. Helyszín: Zsoltiéknál. Meghívottak: majdnem az egész Szent Johanna, és Viki. Illetve Peti. És ma délután Ricsi elrángatott magával ajándékot is venni.
— Neményit meghívtad? - kérdezte, miközben a bizsuk között nézelődött.
— Persze.
— És el is jön? - húzta el a száját felém fordulva.
— Ööö... Virágnak jó barátja kilencedik óta. Tök sok időt töltöttünk együtt, így hárman, és nem marad sokáig, csak benéz vagy 5 percre, Virág miatt.
— Jó, értve - bólintott kelletlenül. — Te, a Facen láttam, hogy jön a barátnőd is.
— Peti. A barátom - sóhajtottam. Mi bajuk van vele? Most komolyan.
— Aha. Ő miért is jön?
— Mert ismeri Virágot, meg szívesen jönne, meg mert.. - akadtam el.
— Na? - vigyorodott el.
— Jó, mielőtt megtudtam, hogy bulit szervezel, megígértem neki egy találkozót.. nem volt szívem lemondani...
— Ott randizol? Virág buliján?
— Hülye. Dehogy. Nem randi! Peti egy barátom.
— Aha - bólintott gúnyosan. — Ehhez mit szólsz?
— Hűű, ez a nyerő darab - bólintottam. Egy békejeles nyaklánc. Virág stílusa. Megvette.
— Na, mentem karatera. Remélem túlélem. Főleg Kingát  - búcsúztam el tőle, mire felröhögött. Hát. Túléltem.
Hazaérve benyomtam a gépem, hátha online van Cortez (a suliban nagyon megy az évvégi hajrá), mert akartam vele pár szót váltani. Nem jött össze, délután nyelvsuliban van. Úgyhogy mindegy.

Virág ajándéka: 5/5* - Ricsivel egy élmény volt. Két perc után megunta. De végül meglett az ajándék, és tök szép. ☺︎︎
Suliújság: 5/5 - a héten megjelent a májusi cikk. Timi elballagásával Arnold lett a főszerkesztő, az utolsó számot rábízták. Kinga tombolt. Nekem meg gratuláltak egy csomóan az Életképek rovat miatt. Hihi.
Cortez: 5/3 - a kirándulás óta a Mr. Brightside az új "annyira beleestem Cortezbe, hogy az már beteges" dalom. Éljen.
Rajz: 5/1* - bukásra állok. Májusban. No comment.
Kirándulásképek: 5/5 - taggeltek vagy száz képen. Kinga és Dave pedig beléptek egy "Harminchat órát nem aludtam" csoportba. ☺︎︎
Karate: 5/4 - kezdem megszereti, komolyan, de újabban lassan minden nap edzés van.. fáradt vagyok.

Május 8., szombat

Szép kezdet, durva vég. Ezzel jellemezném a mai napot.
Szóval délután (nyilván edzés után ☠︎︎)átmentem Zsoltiékhoz, hogy rendet rakjunk, és eltegyük a törékeny dolgokat. De mire odaértem, a torta lent volt a földön.
— Te jó ég. Mi történt?
— Tudod, hogy játszák az amerikai focit? - nézett rám Zsolti.
— Nem..
— Na. Én se - bólintott szomorúan. Virág rendelt tortája (Kriszta rendelte) tehát tönkrement, Davenek viszont még volt róla képe ép állapotban. Mondjuk az mégiscsak más.
Kipakoltuk a nasikat, az üdítőket, műanyag poharakat, a laptopot beállítottuk, hogy Virág kedvenc zenéi menjenek rajta, majd Ricsi elmocizott Virágért. Hét körül a vendégek is megérkeztek.
Épp Cortezzel beszélgettem, hogy szóljon rá a rockerekre, mert senki nem akar Metallicat hallgatni, amikor is megjött Peti.
— Szia! - öleltem át gyorsan. Peti köszönt Corteznek is, aki kiitta a kólásüvegben levő maradék üdítőt, és Peti kezébe nyomta.
— Kösz - biccentett. — Klassz smink - vigyorodott el, majd elsétált. Cortez néha igazán pofátlan, de mindegy.
— Szimpi srác - mosolygott zavartan.
— Add ide, kidobom - legyintettem unottan.
Nemsokkal később Arnold is megérkezett.
— Mi van kint? - érdeklődtem.
— Tömeg, hisztéria, és a fél Szent Johanna.
— Ricsi így tervezte, szóval klassz - mosolyodtam el.
— Na, most írt Ricsi, mindjárt itt vannak - szaladt be Dave a konyhába. Átmentünk a nappaliba, és vártuk, hogy megérkezzenek. Amikor Virág belépett, elüvöltöttük magunkat, hogy "Boldog szülinapot", ő pedig ösztönösen Ricsi nyakába ugrott. Zavartan pásztázta körbe a társaságot, majd amikor megpillantott, elkezdett felém szaladni. Itt már sejtettem, hogy ma is agyrázkodást kapok. Virág olyan hévvel ugrott rám örömében, hogy hátraestünk, és egy hatalmasat koppant a fejem. Mindketten röhögve néztünk egymásra, majd Virág könnyes szemmel újra megölelt (csak most normálisan).
— Mondtam én, hogy rendesen ver az élet, főleg fejbe - jegyezte meg Kinga, miután kiölelkeztük magunkat.
— Aha. Köszi. Bár most egy kicsit szédülök - vallottam be, mire unottan sóhajtott.
— Túléled - felelte "bíztatóan". Igaza volt, túléltem.
Virág Arnoldtól egy Andy Warhol könyvet kapott, őt is megölelte. Mivel láttam Arnoldon, hogy valami baja van, így visszamentünk a konyhába. Na meg épp mindenki Virágot köszöntötte fel.
— Minden oké?
— Persze - nevetett kínosan. — Virág szülinapja hivatalosan is a nyár eleje...
Értettem miről beszél. Arnold nemsokára elmegy.
— Bocsi, nem akarok zavarni - lépett be Peti a konyhába.
— Jaj, dehogy - vágtam rá, és kedvesen rámosolyogtam.
— Kéne még kóla - jött be Cortez is.
— Szolgáld ki magad - vágta rá Arnold.
— Jól van. Adom - szedtem ki a hűtőből. Mikor megfordultam Cortez kezébe nyomtam az üveget, ő meg szó nélkül kivette a kezemből. Hűha.
— Na - állt meg Kinga az ajtóban. — Ez szép csoportkép lenne. A neve lehetne mondjuk... - vigyorgott gúnyosan.
— Kinga, most szállj le rólam - szólt közbe Cortez unottan.
— Hű, de harapós valaki - dünnyögte.
— Én megyek - mondta Arnold, és ellökte magát a faltól.
— Máris? - húztam el a számat.
— Igen. Amiért jöttem azon túl vagyok, más keresni valóm itt nincs - vont vállat, és az ajtó felé igyekezett.
— Szia - intett Cortez pofátlanul.
— Most komolyan... - néztem rá, majd inkább legyintettem. — Mindegy.
Kikísértem Arnoldot, aki utoljára megölelte Virágot, majd a kapuban állva néztem Arnold után, mire.. ajajj. Dórián és bandája veszély. Mondtam! Annyit mondtam, hogy Dave ne tegye ki mindenhova mikor lesz a buli és hol!!!
— Na, ez nem jó ötlet - szaladt ki a számon.
— Csak beköszönünk, és megyünk. Nyugi - mosolyodott el gúnyosan. Még Dórián előtt besiettem, és a tekintetemmel Cortezt kerestem.
— Cortez!! - kiáltottam el magam kétségbeesetten. Megpördült a tengelye körül, és az ajtó fele nézett, ahol pont akkor jöttek be Dóriánék.
— Tűnés! - indult meg felé idegesen.
— Csak beköszönünk, és megyünk. Nyugi - vicsorgott erőltetetten.
— Senki nem hívott titeket - cövekelt le előttük, elég közel hozzá. Az emós fiú állta a tekintetét (nem lehetett könnyű), Virág pedig lesütött szemmel állt a laptop mellett, amiből üvöltött egy FOB szám.
— Jó. Csak egy percre.. de utána menjetek el, légyszi - könyörgött Virág, Cortez pedig "biztos?" pillantással meredt felé. Virág bólintott, az emós fiú odament hozzá, adott neki kettő puszit, és felköszöntötte. Ricsi végig olyan gyilkos tekintettel figyelte, ami még engem is frusztrált. Az egyik karját Zsolti, a másikat Dave fogta le.
— Na, ennyi volt - nézett körbe, majd a tekintete megállapodott Ricsin. — Amúgy, van egy rágóm is. Majd szólok, ha kiköptem. Úgy tűnik, szereted a megunt dolgaimat...
Aúú, ez még engem is szíven ütött. Ricsi kiszabadította magát Zsolti és Dave fogásából, majd röhögve körbenézett.
— Ez jó volt - bólogatott elismerően. Én egyszerűen tudtam, hogy mi fog történni, és Cortezzel egyszerre indultunk meg felé, de akkor már késő volt. Ricsi egy pillanat alatt Dórián előtt termett, megfogta a tarkóját és teli erőből lefejelte. Ihhh. Bakker. És itt kezdődtek a gondok. Dórián megtörölte a vérző orrát, és nemes egyszerűséggel nekiugrott. Robi, aki egy fantás üveget tartott a kezében pedig elüvöltötte magát.
— Bunyóóó!!
Na, kösz szépen. Nagy segítség volt. A két fiú a földön püfölte egymást (megfigyelve nem volt szabályos az egyenes ütésük. És én ezt miért figyeltem meg? Nem tudom), Cortez és Zsolti pedig azon volt, hogyszétszedjék őket.
— Dave!! Ne videózz, segíts már! - üvöltöttem Davera, aki azt videózta, ahogy Ricsi Dórián fejét üti. Egy dolgot tehettem. Odasiettem Virághoz, és átöleltem. Végül Cortez megragadta Dórián halálfejes kendőjét, és a nyakánál fogva felhúzta.
— Takarodj innen! - üvöltött rá. Dórián megigazította a haját (nagyon fontos volt), aztán hátrálni kezdett. A haverjai az ajtóban várták, és mindannyian elindultak kifelé. Szegény Petire Zsolti ráüvöltött, ki akarta rakni, de szerencsére időben szóltam.
— Ja, bocs. Mind ugyanúgy néz ki - legyintett, mire elmosolyodtam.
— Majdnem kiraktak - súgta oda nekem Peti, mire halkan elnevettem magam.
Virág és Cortez felrángatta Ricsit a földről, akinek felszakadt a szemöldöke (wáá, beleakadt a piercing valamibe).
— Na. Legalább lefejeltem - jelentette ki, és a homlokára csapott egy zacskó jeget, amit Kinga adott neki. A diákok ezt nagy füttyögéssel fogadták, Ricsi pedig nyomott egy puszit Virág homlokára.
Átmentem a konyhába, ahol ettem egy almát, Kinga pedig lehuppant mellém a székre.
— Nincs gimis buli balhé nélkül - mondta, és elvett egy szelet almát.
— Hallottam róla - sóhajtottam. — Mi van kint?
— Zsolti és Edina, Ricsi és Virág, Levi és Tami, Cortez és Viki... - sorolta, az utolsó párosításra meg megakadt az alma a torkomon.
— Mi? - kérdeztem vissza döbbenten.
— Renáta! Hagyjad már - legyintett.
— Jó, mindegy. Jól megleszel?
— Persze. Edináról van képem, ahol fogatlan. Kenutáborba kiverték neki - vigyorgott, mire elnevettem magam. — A barátnőddel mi van?
— Barát - javítottam ki unottan. — Hazakísér.
— Holnap edzés! - emlékeztetett, mire értetlenül meredtem rá.
— Mi? Nem csak vasárnap?
— Nem. Holnap is lesz. Versenyszezon lesz - magyarázta meg.
— Jó, és nekem ehhez mi közöm? - tártam szét a kezem. — Mindegy, elköszönök Virágtól. Kimentem az udvarra, és Virág felé indultam, aki mikor megpillantott, elém sietett.
— Megyek, nem baj? - kérdeztem, ő pedig szomorúan bólintott.
— Oki. Holnap beszélünk?
— Perszee, átjössz? - érdeklődtem, ő pedig mosolyogva bólogatott.
Szóval Peti hazakísért. Én meg felmentem a szobámba, és gondolkoztam. Cortezen. Természetesen. Fenébe. Nemsokkal később pedig apuval mehettem vásárolni sípcsontvédőt, illetve edzős nadrágot. Hogy minek kell nekem ennyi fura dolog? Fogalmam sincs.

Ricsi: 5/5 - Hogy őszinte legyek, jó érzés volt látni, ahogy elpüfölte Dóriánt. Szegény Ricsi, mondjuk ő is kapott egy-két ütést... na meg szegény piercing.
Cortez: 5/? - ? Csak ennyi. Hatalmas kérdőjel.
Karate: 5/2 - Hétfő reggel hajnali edzés, mehetek onnan suliba. Kingával. Klassz.. bár tudnám miért kell hajnalban edzeni, és hogy ez mire jó.
Eső: 5/1 - Anyu szerint esni fog. Sokat. Remek. Ahogy hallom, most kezdett rá.