Attack on Titan Oneshots

Fegyver - Eren x T/N

A srác aki három éve elcsavarta a fejed, két év boldog párkapcsolat után teljesen kifordult önmagából. Vagy talán csak megmutatta milyen is valójában, nem tudtad eldönteni. A mindennapos veszekedések, Eren hirtelen kirohanásai, az az üres tekintet amivel rád nézett, a hideg is kirázott tőle. Napról napra elhidegültél tőle, mégsem tudtál hosszabb ideig meglenni a fiú nélkül. Te sem voltál soha egy minta barátnő szóval a kapcsolatotok egyre mérgezőbbé vált. Akárhányszor szakítottatok, mindig az lett a vége hogy a lábaid között találtad őt.

Ezért tartasz most Eren háza felé egy fegyverrel a táskádban. Véget akarsz vetni ennek, örökre. Amíg él, mindig manipulálni fog téged és kötődni fogsz hozzá. Ezért ez maradt számodra az utolsó megoldás.

Amikor megérkeztél az ismerős házhoz kopogás nélkül léptél be. Előhalásztad táskádból a pisztolyt és hátad mögé dugtad azt. Eren szobája felé vetted az irányt majd benyitottál. Az ágyon ült és az ajtó nyitódásának hangjára odakapta a fejét. Egy ideig nem szóltatok semmit csak egymással szemeztetek. Ekkor Eren hangja törte meg a csendet.

-Hello T/N-rekedtes hangjától kirázott a hideg.

Nagyot nyeltél, nem most fogsz hezitálni. Kimért léptekkel indultál meg a fiú felé majd mikor előtte álltál, fejéhez szegezted a fegyvert. Eren meg sem rezzent, csak lassan rádvezette tekintetét.

-Hűha-suttogta halkan.

Kezed enyhén remegni kezdett, nagyon megijesztett téged a tény hogy még erre sem reagál semmit.

-Utálsz engem T/N?-továbbra is halkan suttogott, hangja teljesen nyugodt volt.

-Gyűlöllek, Eren. Megszakítok veled minden kapcsolatot, most végleg-morogtad halkan és homlokához nyomtad a fegyver végét.

-Ha ennyire gyűlölsz hajrá, tedd meg-miközben beszélt remegő kezedre fogott és jobban fejéhez tolta a kezedben lévő tárgyat. Nagyot nyeltél és a ravaszra helyezted ujjad-Ha egyáltalán képes vagy rá.

Arcát nézve még mindig láttad a régi Erent aki szinte a tenyerén hordozott. A remény még mindig benned élt hogy ott van még benne valahol az az édes fiú. Egy nagy sóhaj hagyta el ajkaid és elvetted fejétől a fegyvert.

-Rohadj meg-morogtad halkan, ekkor Eren kikapta kezedből a veszélyes tárgyat. Szemeid kipattantak és ijedten néztél rá.

-Csalódtam benned szerelmem-sóhajtott drámaian amíg a fegyverrel végigsimított belső combodon. Megbántad hogy szoknyát vettél fel, az a kedvence rajtad.

-S-sajnálom Eren.. Kérlek nézd el nekem-suttogtad halkan és idegességedben szádra haraptál. Egy halk kuncogás hagyta el a barna hajú fiú ajkait. Ha eddig féltél, most szinte rettegtél tőle.

-Istenem mekkora egy nyomorék vagy-szórakozott rajtad miközben nőiességedhez vezette a pisztoly végét és lassan izgatni kezdett vele bugyidon keresztül-Ha tudtad hogy nem leszel képes lelőni minek adtad elő a nagy kislányt, hm?-morogta és jobban neked nyomta a pisztolyt ami miatt felnyögtél.

-Nem tudsz nélkülem élni, el kellene már fogadnod-megforgatta a szemét majd elhúzta a fegyvert lábaid közül és ölére mutatott-Ülj le..

-I-igazából inkább hazamennék-motyogtad alig hallhatóan.

-Azt mondtam ülj le.. Nem mondom el megégyszer-hangja fenyegetően csengett ezért lassan ölébe ültél. Arcodra fogott nagy kezével és szemeid kémlelte.

-Mit tegyek veled?-súgta halkan miközben szabad kezével derekadra fogott.

-Eren kérlek hagyjuk ezt abba. Tényleg sajnálom, ha most elengedsz soha többé nem teszek ilyet..-hiába voltak szavaid egész hihetőek tested kissé remegett a félelemtől.De nem tudtad ezt kontrollálni mert Eren ijesztően nyugodt volt. Mikor így viselkedik semmi jó nem vár rád ha elrobban az agya. Viszont most szavaiddal sikerült előrébb hoznod ezt.