Megint ez van, búslakodva ülsz a szobádban és várod barátod érkezését. Az elmúlt napokban későn jött haza és elég sűrűn vitáztatok. Szereted Armint de úgy érzed mostanában kifordult önmagából. Még a legjobb barátját Erent is felhívtad hogy tanácsot kérj, ő pedig figyelmeztetett hogy Armin nagyon jól tudja manipulálni az embereket. Végiggondoltad szavait és összeállt a kép. Elhatároztad hogy nem fogod neki hagyni hogy kedve szerint irányítson.
A bejárati ajtó nyitódásának hangja jelezte hogy megérkezett, elengedtél egy sóhajt majd a hang irányába indultál. Ahogy megpillantottad a fiút lefagytál. Haja kissé kócosan omlott homlokára és egy rúzsfolt díszelgett a nyakán. Erősen reménykedtél hogy ez nem az amire gondolsz. Armin egyszer már megcsalt de annyira esedezett a bocsánatodért és magyarázta hogy az egész a te hibád mert nem törődtél vele hogy el is hitted.
-Armin hol voltál?-suttogtad végig a nyakát figyelve.
-Erennel megittunk egy sört, semmi komoly-egy halvány mosolyt küldött feléd és már megakart ölelni de te eltoltad.
-Most beszéltem vele, ne hazudj. Azt ígérted nem csalsz meg igaz?-morogtad idegesen. Armin lehajtotta a fejét és néhány könnycsepp folyt le arcán.
-Úgy sajnálom T/N, én tényleg nem akartam-halkan szipogott, hangján érezted a megbánást.
-Fejezd be hogy megjátszod az ártatlant. Mindketten tudjuk ki a manipulatív itt..-mondtad komolyan figyelve a könnyes szemű fiút. Armin mint akit kicseréltek egy pimasz mosollyal törölte le könnyeit és nézett a szemedbe. A hideg kirázott a hirtelen hangulatváltozásától.
-Hoppá, azt hiszem lebuktam-mondta a szokásosnál mélyebb hangon.
-Ez nem mehet így tovább-ráztad meg fejed-Megcsalsz, hazudsz és manipulálsz. Borzalmas vagy Armin..
-Oh tényleg?- közelebb lépett hozzád és erősen arcodra fogott-Mintha tudnál nélkülem élni. Csak én tudom mi jó neked és én vagyok képes kielégíteni a vágyaid. Azt hiszed lesz olyan aki elfogadna maga mellé egy ilyen mazochistát mint te?-szemeid kikerekedtek mire elkuncogta magát-Igen észrevettem mennyire esedezel érte hogy durvább legyek veled, de ilyen hálátlan ribancok mint te nem érdemlik meg hogy megkapják amit akarnak-szinte köpte a szavait.
Hova lett az édes Armin aki vigyázott rád, segített tanulni és mindig törődött veled? Alsó ajkadra haraptál hogy ne sírd el magad. Azt hitted szembe tudsz szállni a szőke hajúval de ez szinte lehetetlen.
-Sajnálom Armin-suttogtad alig hallhatóan.
-Hát sajnálhatod is..-morogta ingerülten miközben hüvelykujját alsó ajkaid közé tolta, játszadozott veled mint egy babával-Amúgy meg mi az hogy beszéltél Erennel?-kihúzta ujját ajkaid közül és lassan nyakadra vezette kezét majd enyhén rá is szorított arra.
-É-Én csak aggódtam érted..-motyogtad halkan.
-Persze.. Szóval Eren tömte tele a buta kis fejed ezekkel. Legközelebb meg rohansz hozzá vigaszért? Édesem ő csak megakar dugni, többre nem kellesz senkinek. Csak én visellek el-elengedte nyakad és neked ez volt az utolsó csepp. Sírva berultál térdre és remegni kezdtél.
-Sajnálom.. Úgy sajnálom. Szeretlek és nem akarlak elveszíteni. Ígérem jó leszek..-könnyeid fájdalmasan folytak le arcodon de ő mosolyogva figyelt téged miközben fejedre simított. Nem tudtad hogy mennyire bejön neki ha valaki felett hatalma van. A könnyeid csak beindították őt és azon gondolkozott talán megadja amire vágysz.
-Nem hagylak el, hisz mihez kezdenél nélkülem?-megforgatta szemét mikor egy boldog mosoly kíséretében letörölted könnyeid. Olyan könnyű téged beetetni.
-Bevetted..-vigyorodtál el majd lassan felálltál-Nem használ a dumád. Talán tényleg megyek inkább Erenhez hátha ő úgy dug meg ahogy szeretném-önelégült mosolyod magabiztosságot sugallt de igazából belül rettegtél. Armin nem reagált semmit, erősen csuklódra fogott és a hálószoba felé vette az irányt.
-Armin nem gondoltam komolyan-próbáltad menteni a helyzetet de a szőke hajú szótlansága nem jelentett semmi jót számodra.
Mikor beértetek becsapta utánatok az ajtót ami miatt megrezzentél. Érezted Arminon hogy ideges, számodra ez új helyzet volt. Mindig megőrizte a hidegvérét hiába voltál híres a csípős beszólásaidról.
-Vegyél le mindent-mondta nyugodt hangnemben miközben végigvezette rajtad tekintetét.
-Nem kell ez Armin. Megtudjuk beszélni-súgtad halkan.
-Nem mondom el mégegyszer-figyelmeztetett. Nem látszott rajta hogy dühös mégis érezted a passzív agressziót a hangjában és ez volt az ami igazán megijesztett. Levetted minden ruhád majd a földet kezdted el bámulni zavarodban.
A szőke hajú leült az ágyra majd belehúzott az ölébe. Még mindig nem mertél a szemébe nézni csak csendben vártad mit fog tenni. Ismét arcodra fogott így kényszerítve hogy szemébe nézz. Ahogy megpillantottad azokat a kék szemeket eszedbe jutott hogy régen milyen szerelmesen figyelt mindig téged. De most tekintete teljesen mást sugárzott, úgy nézett rád mintha a prédája lennél.
-Remélem tudod hogy ezt a viselkedést nem hagyhatom szó nélkül. Mindig én leszek az erősebb ezt ne felejtsd el. Ne játszd el a nagy kislányt ha pár perc múlva újra olyan vagy mint egy félős kiscica-miközben beszélt néhányszor végighúzta kezét combodon amibe beleremegtél.
Feljebb csúsztatta kezét és nőiességed kezdte el izgatni körkörös mozdulattal. Közben melleidhez hajolt és nyálas csókokal lepte el bőröd. Finoman válladra harapott, néhány helyen hagyott szívásfoltokat is. Halkan sóhajtozva tűrted érintéseit, már éppen belemerültél az élvezetekbe mikor hirtelen megállt minden cselekedetével. Csalódottan kaptad fel a fejed és egy frusztrált nyögés hagyta el ajkaid.
-Miért hagytad abba?-nyöszörögted halkan.
-Nem fogsz ilyen könnyen elélvezni-rázta meg fejét majd combodra markolva átfordított és eldöntött az ágyon. Meglepődve figyelted a feletted támaszkodót majd hirtelen el is tűnt felőled. Elkezdte levenni a pólóját így felfedve enyhén izmos felsőtestét majd rád pillanatott-A helyedben gyorsan négykézlábra helyezkednék-halvány elpirulva tetted amire kért.
Hallottad ahogy a hátadnál kikapcsolja az övét mire egy nagyot nyeltél. Nemsokára lekerült róla a nadrágja és alsója is. Kipucsítottad a feneked és direkt meg is ráztad azt hogy ingereld a fiút. Ekkor egy erős ütés érte a feneked amire halkan felnyögtél. A szőke hajú elkuncogta magát reakciódon majd bejáratodhoz helyezte tagját, csípődre fogott és elkezdte belédtolni hosszát. Mikor teljesen benned volt rámarkoltál a lepődőre és igyekeztél megszokni méretét de Arminnak más tervei voltak, gyorsan mozogni kezdett benned. A fájdalom és az élvezet keveréke miatt egy könnycsepp gördült le arcodon. Egyre nagyobbakat lökött rajtad majd lenyomta a fejed a párnák közé így elnyomva halk nyöszörgésed. Erősen markolta hajad miközben néha kicsúszott ajkai közül pár mély nyögés.
-Armin.. l-lassíts egy kicsit kérlek- néha megakadtál a mondatodban de végül sikerült érthetően elmondanod. Hajadnál fogva felhúzott így mellkasához simultál. Elengedte tincseid majd melledre markolt.
-Lassítani? Miért is? Nem te akartad ezt? Akkor viseld is el..-morogta füled mellett majd egy rövid csókot nyomott nyakadra és továbbra is durván lökte magát beléd.
A sokféle inger miatt úgy érezted legyengültél, combjaid remegni kezdtek és visszaestél a párnák közé. Már ha akarnál se tudnál beszélni csak kétségbeesett nyögések hagyták el ajkaid.
-Nem kell sok.. -suttogta a szőke hajú de már homályosan hallottad őt, te is közel voltál az orgazmusodhoz. Lökött még párat majd szinte egyszerre mentetek el. Amint kihúzódott belőled csípőd azonnal a matracra esett és hevesen véve a levegőt feküdtél el az ágyon.
-Szeretlek-súgta füledbe majd melléd feküdt.
-Én is téged-motyogtad alig hallhatóan.
YOU ARE READING
Attack on Titan Oneshots
FanfictionEz a könyv igazából olyan sztoriknak ad helyet amelyek éppen kipattantak a fejemből. A legtöbb történet 18+, esetleg előfordulhat spoiler, yaoi/yuri is! Jó olvasást!