Attack on Titan Oneshots

Miért nem én? 2. rész - Mikasa x T/N

Leültél az ágy szélére majd tanulmányozni kezdted a levelet. Eren kézírása egy keserű mosolyt csalt arcodra. A levélben segítséget kért Mikasától és a többiektől miután meggondolatlanul egyedül ment el Marleyba. Mivel magányosan keltél nem volt nehéz kilogikázni hogy azonnal a segítségére sietett a fekete hajú lány. Még mindig az ágy szélén ülve kezdtél el merengeni a tegnap estén. Csalódottnak és üresnek érezted magad, mintha minden erőfeszítésed amit érte tettél csupán a kukában landolt volna.

Teltek a hetek, semmi hír nem érkezett. Ez idő alatt teljesen magadba zuhantál és igyekeztél elfelejteni a lányt. Persze ez felesleges volt hisz azokban a néhány órákban mikor aludni tudtál mindig róla álmodtál. Ugyanolyan szép és különleges volt számodra, talán meg is tudnál bocsátani neki.

Már lemenőben volt a nap, szokás szerint teát iszogattál elmerülve a gondolataidban mikor a bejárati ajtó csapodása zavarta meg elmélkedésed. Az érkező láttán szinte kiesett a pohár a kezedből, Mikasa könnyes szemekkel állt az ajtódban és fájdalom sugárzott tekintetéből.

-Nem szeret.. igazad volt jobbat érdemlek-suttogta alig hallhatóan.

Gyorsan letetted poharad és a lány felé siettél. Azonnal karjaidba zártad őt és hagytad hogy kisírja magát.

-Te mindig itt vagy mellettem miért nem téged szeretlek? Miért pont őt? Hisz te mindig olyan jó vagy hozzám-halkan szipogott miközben remegő kézzel arcodra simított. Kicsit elhúzódtál tőle és szemeibe néztél.

-Mi történt Mikasa?-az említett egy nagyot sóhajtott és leült az asztalhoz mire te is hasonlóan cselekedtél.

-Tudom hogy haragszol rám viszont azt hiszem meg is kaptam érte amit érdemlek-mondta egy fájdalmas mosolyt erőltetve arcára-Eren után mentem Marleyba a többiek is jöttek, de.. az az Eren akivel találkoztam teljesen más volt. Rideg, kegyetlenül rideg. Nem érdeklem őt.. azt mondta hogy utál engem. Annyira szeretem őt és ő utál..-egy nagyot nyelt mondandója végén hogy nehogy ismét elsírja magát.

Csend lett úrrá a szobában csak Mikasa szipogása törte meg néha azt. Ahogy összeszedted gondolataid ismét a szemébe néztél.

-Szerintem szeret téged. Ahogy te is említetted mostanában furán viselkedik. Nem gondolod hogy annak is oka van hogy miért mondott neked ilyet?

-Hogy csinálod?-kérdezte halkan

-Micsodát?-néztél rá kicsit zavarodottan.

-Szerelmes vagy belém de mégis végighallgatod ahogy másról áradozok vagy panaszkodom és még segítesz is. Nem értelek..-rázta meg a fejét.

-Tudod Mikasa.. ha szeretsz valakit az ő boldogsága a legfontosabb számodra-mondtad egy halvány mosollyal arcodon.

Pár másodperc múlva megérezted ajkait sajátodon. Hirtelen nem fogtad fel mi történik, de aztán észbe kaptál, közelebb húztad magadhoz és viszonozva csókját élvezted ki a pillanatot. A levegőhiány miatt elvált ajkaidtól mire arcod vörös lett és elkaptad róla tekinteted. Halkan felkuncogott reakciódon majd álladnál fogva felemelte fejed hogy ismét szemébe nézz.

-Tudom hogy nehéz lehet most neked de kérlek várj rám jó?-suttogta halkan végig arcod kémlelve.

-Várni fogok rád ameddig csak kell-aprót bólintottál