Házasság 🔞 (Taekook) BEFEJEZETT

Huszonhatodik fejezet: Terhesség?

Taehyung szemszög:

Kínos nevetés engedek ki ajkaim között, miközben azon gondolkozok, hogy most ordítsak-e. Kiabálnom kellene Danielnek, de kissé tartok attól, hogy ezzel bajba sodrom őt. 
- Vedd le a ruháidat, pici Sunoo, és pucsits szépen apucinak! - nyalja meg ajkait ez a barom. Már épp kiabálnák, ám egy őr ájultan gurul le a lépcsőn. Ohh, mi történik? - Mi a franc?! - fordul meg Woojin, miközben beleszagol a levegőbe.

Erős fahéjillat, mely minden mást elnyom. Jól érezhető benne a dominancia és a düh keveréke, így még én is megszeppenek. Mit is keres Sunoo alfája a Kang falkában? 
- Vond vissza a szavaid, rohadék! - sétál le a fiatal, fekete hajú srác. Testtartása fenyegető, és látni rajta, hogy bármelyik pillanatban robbanhat a bomba. Öhhh, engem ugye nem fog bántani? Én védtem meg a szerelmét, így remélem nem nyír ki. 

Lopva pillantok a megszeppent Sunoora, aki pislogás nélkül bámulja alfáját. Valaki lesiet a lépcsőn, így újra arra kapom tekintetem. Hamar feltűnik Kai, akivel párszor már találkoztam személyesen is. Na nem mintha Rikit nem láttam volna egyszer-kétszer, de azóta szépen felnőttek ők is. 
- Mi ez, örökösi találkozó? - mosolyog rám Kai, mire felkuncogok. Remélem kiszabadítani jöttek minket, mert már kezd rossz közérzetem lenni a bezártságtól.

Ni-ki könnyedén rúgja ki a cella ajtaját, melynek zárja így eltörik. Úgy látom erőből nincs hiány. A Nishimura örökös könnyedén sétál el Woojin mellett, majd Sunoo elé guggol. Gyengéd mosolyt villant az omegára, miközben félresöpri annak néhány tincsét. 
- Olyan jó, hogy megvagy, szerelmem! - szólal meg. Awww! Ez a srác túl cuki a lelkemnek! Az én férjem miért nem tud így viselkedni?! 

Most komolyan. Jay, Sunghoon és még Riki is rohadt aranyosan bánik a párjukkal. Én miért nem kapok efféle bánásmódot? Én is megérdemelném. Sebaj, majd Daniel elkényeztet. Ő majd megbecsül, ha az a barom nem tud. Woojin gyorsan kifut a helyiségből, bár kétlem, hogy sokáig menekülhet. 

Meglepő módon viszont Kai nem megy utána, ehelyett Ő maga is besétál a helyiségbe. Mellém lépve borzolja össze hajam, pedig ezt pont, hogy nekem kellene megtenni. Ő a fiatalabb, még ha picivel is. 
- Te vagy Ni-Ki? - szólal meg szöszi kissé félénken. A szólított kissé értetlenkedve vonja össze szemöldökét, de azért bólint egyet. Egyik kezét Sunoo hasára simítja, amit nem tudok hová tenni. 
- Miért nem érzem a piciket? - érdeklődik Riki halkan. Mi?! Milyen piciket?! Valamiről nagyon lemaradtam! Nem tudok picikről, ne rajtam keressétek őket! 
- M-milyen piciket? - húzódik hátrébb, ami azért fájó pont lehet az alfájának.

Hiába a jelölés, Sunoo mindenkivel bizalmatlan eleinte. Jelenleg nem tudja hova tenni Ni-Kit, így nem csoda, hogy tőle is tartja a kellő távolságot.
- Öhm, Sunoonak nincsenek emlékei a múltjáról - szólalok meg félve. Teljesen természetes, hogy parázok egy Nishimura alfától, ugye?! - Még mielőtt megkérdeznéd, én találtam rá, nem bántottam! 
- Ikrekkel voltál terhes az eltűnésedkor - jelenti ki az örökös, mire a lélegzetem is elakad.

Ikrek. Két kis magzat, akikről még csak nem is tudtam. Ránézek Jinre, aki hozzám hasonlóan próbálja feldolgozni a történteket. Az biztos, hogy hozzám úgy került, hogy egy baba sem volt benne. Mi a franc történt?! Ez rohadtul nem jó!
- Sajnálom, hogy nem tudtam vigyázni a gyerekeidre - könnyesedik be Sunoo, miközben pólóját kezdi gyűrögetni. 

Ohh, a kis szöszi omegám szomorú, és nem tudom megvígasztalni. Gyerünk már, alfa, vidísd fel az omegád! Na! Kérem vissza a meghitt pillanatot. Ni-Ki ujjaival letörli szöszi könnyeit, nekem pedig csak ekkor tűnik fel a rajta lévő gyűrű. Hát persze, a házasság. Már biztos egybekelt azzal a libáva. 
- Tudom, hogy nem a te hibád, életem! - öleli magához Riki Sunoot, aki ezt kivételesen hagyja. Nem öleli vissza, ehelyett engem bámul tanácstalanul. - Kai, kísérd őket a Kim birtokra. Én kinyírok pár rohadékot, aki az apámnak dolgozik. 

Ha innen kijutok élve, akkor halálra fogom idegesíteni Jungkookot.