Harmincharmadik fejezet: Visszatérés

1.6K 134 17
                                    


Taehyung szemszög:

Sok dolog történik egyszerre, így csak kapkodom a tekintetem. Az első, ami felkelti figyelmem az Yeonjun kiáltása apámra. Most nem igazán örülök annak, hogy idemerészkedett. A másik pedig a két irányből megérkező ismerős társaságok. Sunghoon egyből ráugrik férjem apjára, majd farkas alakot öltve kezdenek harcolni. 
- Hát, akkor mégsem lesz ma randim - sóhajt fel Jin mellém lépve, s egy ismeretlen, magas srác segítségével leszedik rólam a rajtam fekvőt. - Jól vagy, Taehyung? 
- Én igen, csak Danielt mentsd meg - nézek rá, de tudom, hogy ezt kérnem sem kell. 

A magas srác és Jin eltűnik a sérült alfával. Soobin párjához siet, akit jól magához ölelget, Ni-Ki pedig épp besegítene Sunghoonnak, de ekkor megjelenik egy nagyon mérges Jungkook. Nem érzek rajta semmilyen más illatot a rózsán kívül, így kétlem, hogy megjelölt volna bárkit is. Az már más kérdés, hogy megcsalt-e, de pillanatnyilag egyáltalán nem érdekel. 
- Én inkább bemegyek - szólal meg Sunoo szomorú hangon. 

A ház felé indul, Ni-Ki pedig egyből utána megy. Sunooval elég sokat beszéltem az elmúlt időkben. Nem igazán beszélték meg Ni-Kivel a történteket, az emlékei pedig még mindig nagyon hiányosak. Aggasztja, hogy társa egy másik ember gyűrűjét viseli. Illetve attól is tart, hogy nem tud jó omega lenni a számára. Mondtam már, hogy az öcsém egy idióta? Mindent túlgondol, ugyanakkor túl cuki természet. Képtelenség haragudni rá. 

Tekintetem visszavezetem az apjára morgó Kookra. Hát, ennek a harcnak nem lesz vége egyhamar. 
- Szia, Hoon - sétál oda Jake párjához, aki még mindig farkasalakban van. A mangó aromájú omega belesimít a fekete bundába, Hoon pedig teljesen hozzábújuk szerelméhez. Össze kellene már jönniük. Nem ártana, ha haladnának a kapcsolatukban, mert így nem fogok tudni saját bölcsődét nyitni.  
- Soobin, akarok egy gyereket! - hallom meg Yeon hangját, mire elkuncogom magam. Yeonjun nagyon megszerette Jungwonék kislányát, és azóta hajtogatja, hogy neki is kell egy baba. 
- Eddig nem akartál gyereket - lepődik meg Soobin. - De örülök neki, szívem - öleli magához párját.

Kissé hiányérzetem van a sok boldog pár láttán. Én még mindig nem tudom milyen érzés az, ha valaki tiszte szívből és szerelemmel szeret. Jungkook miért nem tudott normálisan viselkedni velem? Ha a házasságunk elején elhagyja Jenniet, akkor talán minden másképp alakult volna. 

Fáradtan sétálok be a házba, hogy összeszedjem a cuccaim. Van egy olyan érzésem, hogy mostmár mindenki hazamegy. Ezt a házat meg kellene hagyni közös nyaralónak. 
- Baba, mi a baj? - érdeklődik Ni-Ki a nappaliból. Hátam a folyosó falának döntöm, így hallgatózva egy kicsit. 
- Semmi - kerüli a témát öcsém. 

Ahj, a kis szöszim olyan buta. Én örülnék, ha valaki annyira szeretne, mint őt Riki. Fejem kissé bedugom az a nyitott ajtó résén, így észreveszem az immár falkavezér tanácstalan arckifejezését. 
- Visszaszereztem a gyűrűd - jelenti ki, majd a kis tárgyat ráhúzza Sunoo gyűrűsujjára. Az alma illatú meglepetten pislog, s jól láthatóan nem érti a helyzetet. 
- Milyen gyűrű? - érdeklődik öcsém. 
- Hát az eljegyzési gyűrűnk. Az eljegyzésünkre sem emlékszel? - válik még kedvetlenebbé Ni-Ki. Van egy kis gond a paradicsomban. 

Igaz is... Alig kaptam vissza az öcsémet, de már el is kell engednem. Biztos, hogy visszamegy Ni-Kivel a Nishimura falkába, már csak a gyerekek miatt is. Még Sunoo is magamra hagy. 
- Woojin azt mondta, hogy elvetted azt a lányt... É-én azt hittem, hogy az ő gyűrűjét hordod - szégyelli el magát testvérem. Hoppá. Ezt a félreértést. 
- Baba, ne sértegess - védi meg magát a falkavezér keresztbetett karokkal. - Senkit nem vennék el, aki nem te vagy!  

Házasság 🔞 (Taekook) BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now