Házasság 🔞 (Taekook) BEFEJEZETT

Tizenhatodik fejezet: Balhé

Taehyung szemszög: 

A szokatlanul szótlan családdal és őreimmel együtt várakozok az orvosi szoba elején. Daeun férjétől és fiától távol ácsorog, szinte egy helyben toporzékolva. Látszik rajta, hogy ideges, ezt pedig egyáltalán nem csodálom. Végülis, ki örülne annak, hogy a férje megcsalta? Jah, hogy velem is pont ez történik.
- Én hazamegyek, nem érdekel semmilyen ribanc! - jelenti ki a nő, majd sebes léptekkel elviharzik. Férje felsóhajtva megy utána, ezzel mamagra hagyva engem és a haját tépő Kookot. 

Ő is ideges, ez látszik rajta.  Ugyanakkor rám nem lehet az. Egyszer meg kellett tudnia az igazságot. Én nem tehetek arról, hogy Ő nem tudja kordában tartani a szukáját. 
- Hogy értetted, hogy lehet testvérem lesz? - szólal meg kissé szomorú hangvételben. Baj, ha nem tudom sajnálni?
- Az a szuka dug az apáddal. Múltkor hallottam őket - magyarázom meg röviden. 

Mindeközben a dolgozóim mind feloszlanak, hiszen Kooktól nem kell tartaniuk. Nem Ő ugrott nekem, hanem az apja. 
- Ne vádold meg az omegámat ilyen hazugsággal! - emeli meg a hangját, miközben a földről felkelve sétál elém. - Elhiszem, hogy utálod, illetve ki nem állhatod, de emiatt nem kell ilyen idióta meséket kitalálnod! 
- Ez nem hazugság, Kook! - kiáltok fel én is. Hogy mer megvádolni ilyesmivel? - Ennyire nehéz elhinni, hogy nem csak a te farkad járt benne?! Hát nézz már rá, cseszd meg! Még egy hülye is megmondja, hogy mindenkinek szétteszi a lábát egy kis hatalomért! 

Jungkook tenyere erősen csattan arcomot. A hirtelen ért ütéstől fejem oldalra bicsaklik, s kissé hátratántorodok. 
- Fogd be, Taehyung! Ne találj ki baromságokat! - ordítozik, de a szöszi kezeit megfogva éri el, hogy ne jöjjön a közelembe. - Szerinted Jennie képes lenne lefeküdni az apámmal?! Az a gyerek az enyém, és nem fogom hagyni, hogy elküld a legszarabb helyzetű falkába! Te pedig engedj el, vagy kitöröm a karodat! - néz rá a félős omegára, aki egyből hátrébb lép.

Ez a félelem nála puszta ösztön. Egyre biztosabb vagyok abban, hogy nem volt túl szép élete. Azt is meg merem kockáztatni, hogy folyamatosan bántották. 
- Ne beszélj így vele! - védem meg a szőkeséget. - Amúgy meg mi az, hogy a te gyereked? Csak szólok, hogy most ismerted el azt, hogy megcsaltál! Jennie egy hónapos terhes? Hogy, ha mi két hónapja vagyunk házasok? Elfelejtetted a szabályokat? Képes voltál hozzám érni úgy, hogy ki tudja hányszor dugtad azt a szukát?! Elegem van belőled, Jeon Jeongguk! 

Az orvosi szoba kinyílik, s kilép rajta Jin, Jimin és Jennie. Érdeklődve tekintek orvosomra, aki már biztosan megvizsgálta azt a ribancot. 
- Valóban terhes. A magzat közel egy hónapos lehet - jelenti ki Jin, mire bólintok. Vagy Kook testvére, vagy a gyereke. Remek. És most mi lesz az én magzatommal? Ki a franc lesz az apja? Oké, ez hülye kérdés. Yoongi szívesen felnevelné velem, de akkor is. 
- Jeongguk, döntsd el mit akarsz - nézek rá férjemre. - Egy lehetséges gyerek, vagy a bennem lévő tényleges véred? - állítom választás elé. Három nap. Ha ez alatt az idő alatt nem küldöd el Jenniet a Wang falkához, akkor hivatalosan is felbontom a házasságot. De ha ezt nem teszed meg, akkor a gyerekem nem te, hanem Sunghoont fogja az apjának tekinteni. Együtt élni már úgysem fogok egy olyan emberrel, akinek nem voltam elég.