Házasság 🔞 (Taekook) BEFEJEZETT

Harmincnegyedik fejezet: Beszélgetés

Jungkook szemszög:

Taehyungot hazakísérem házunkhoz, de csak azután, hogy elköszöntünk a többiektől. Eléggé összeszedte a saját kis omegacsapatát. Még azt is el tudom képzelni, hogy távollétünkben flegmázásra tanította a többieket. Mondjuk, Yeonjunnak is elég nagy szája van, így ők ketten biztosan rossz hatással voltak a többiekre. Bár, Jay is mellettük volt, így talán Jake és Jungwon megmaradtak eredeti omegás természetüknél. Sunoo meg... Hát, Taehyung biztos, hogy okította egy párszor. Kíváncsi vagyok, hogy Rikire ez milyen hatással lesz. Remélem nem fognak szétmenni, ha már ennyit güriztem férjem öccse miatt. 

Tae és én a nappaliban telepedünk le a kétszemélyes kanapén. Szerintem mind a ketten tisztában vagyunk azzal, hogy van mit átbeszélnünk. Taehyung lábait az ölembe teszi, amit kivételesen hagyok, hiszen terhes. Hasát kezdi simogatni, amit én is szívesen megtennék, de valami meggátol benne. Lehet, hogy az a magzat az én gyerekem, de nem sok jót adtam annak a személynek, aki kihordja Őt. Nincs jogom babusgatni Őt terhesen, amikor a második hónapban képes voltam megütni. 

Hasa helyett inkább az ölemben lévő bokáját kezdem cirógatni, mire egy apró ajakgörbület jelenik meg az arcán. 
- Mi lett Jennie terhességével? - érdeklődök, belekezdve az egyik fő témába. Tae elenged egy fáradt sóhajt, majd vállat von. 
- Honnan tudjam? Nem lihegtem a nyakában - forgatja meg íriszeit. - Különben is, ha ennyire zavar a talán gyereked elvesztése, akkor keresd fel! Nem kértem, hogy gyere vissza hozzám! 
- Olyan morcos vagy - akadok ki egy pillanat alatt. 

Ha az elkövetkezendő egy hónapban így fog viselkedni, akkor elmenekülök itthonról. Jay hogy bírta ki az elmúlt hónapokat három terhes omega mellett? 
- Nem vagyok - ellenkezik Taehyung. Most vitába szállhatnék, de inkább nem teszem. Nem akarom még jobban felhergelni. 
- Nem igazán tekintettem arra a magzatra úgy, mintha az enyém lenne - mondom el az igazat, amit neki is tudnia kellene. - Nekem csak egy gyerekem van, az is benned. Nem azért kérdeztem, mert szomorú lennék vagy ilyesmi, hanem mert rád küldte az apámat. 
- Nem én öltem meg - jelenti ki azt, amit eddig is tudtam. 

Lehet, hogy lenne indítéka. Ha Jennie szül egy alfát apámnak, akkor valószínűleg nem én örököltem volna a falkát. Taehyung meg nyilván nem azért ment bele a házasságba, hogy a gyereke ne járjon jól. Ettől függetlenül viszont tudom, hogy képtelen megölni egy ártatlan lényt.
- Ajh, nem tudom a részleteket. A falkák felé sem néztem, miután rám akart támadni az egyik itthon maradt alfa a falkádból - teszi keresztbe a karjait. Mi? Ki támadta meg a terhes férjemet?! - Ne nézz így, Yoongi megmentett. Suga szerint elvetélt az egyik este, de hogy mi miatt, azt ne kérdezd. Egy ideig azt hittem, hogy az anyád tette bosszúból, de utána rájöttem, hogy csak nem ölné meg a lehetséges unokáját. Főleg, hogy nagyon jóban lett Daniel apjával, így az ideje nagy részét náluk töltötte. Lehet lesz egy mostohaapád - kuncog fel, de most egyáltalán nem gúnyosan. 

Mostohaapa, mi? Végülis, nekem mindegy addig, míg anya boldog. Rá férne már egy kis boldogság. Bár azt nem tudom, hogy mit fog szólni apa halálához. Mégiscsak együtt éltek huszonhárom évig.
- Lehet, hogy tényleg el kellene küldenünk a Wang falkához Jenniet - jelentem ki elgondolkozva. Ha Taehyung ellen akar áskálódni, akkor itt semmiképp sem maradhat. Ott majd szerez egy kis jómodort. 
- Hány emberrel feküdtél össze a másik területegységen? - vált témát Tae.

Hitetlenkedve kapom rá a tekintetem. Most ezt komolyan megkérdezte? Oké, hogy csaltam azzal a szukával, de akkor azt hittem, hogy Jennie az igaz társam. Komolyan azt hiszi, hogy távollétem alatt más omegákat csábítottam ágyba?
- Utoljára veled voltam egy takaró alatt... Ja, várj, mégsem! Sunghoonnal kellett aludnom kétszer is! Hoonnal! Évekig utáltam azt a gyereket, majd beraknak minket egy szobába! Pedig én mondtam Rikinek, hogy vér fog folyni, de nem érdekelte! - akadok ki újra, miközben visszaemlékezek az akkor történtekre. 

Taehyungból kitör a jóízű nevetés, így akaratlanul is elmosolyodok. Még sosem láttam ilyen boldognak, amikor csak mi ketten voltunk. Mondjuk az is igaz, hogy a történtek után meglepően jó barátok lettünk Hoonnal, de az esetkor még kifejezetten utáltuk egymást. 
- Most elképzeltem, hogy a takaróért harcoltok éjszaka közepén - kacag tovább férjem, majd hirtelen elhallgat. Csillogó szemekkel kap kezemért, melyet már nagy hasára vezet. - Érzed, hogy rúgdos? Nagyon eleven lesz! 

Meghatódva nézek férjem boldog arcára, miközben érzem babám apró rúgását. A szívem mélyén remélem, hogy kisfiú lesz, mert velük könnyebb szót érteni. Egy hisztis kislányt nem biztos, hogy könnyű lenne elviselni, főleg Taehyung mellett. Bár, ezen apró kis tett miatt már most imádom a gyerekemet. 
- Jungkook, főzz nekem uzsit!  
- Még mindig nem sikerült megtanulnod főzni? - érdeklődök, de nem szemrehányóan. 

Inkább szórakoztat a tény, hogy pont egy olyan omega jutott nekem, aki nulla konyhai tudással rendelkezik.
- Jay próbált tanítani, de a vége az lett, hogy kitiltott a konyhából - válaszol Tae elkeseredetten. Ezúttal én nevetek fel. Nem gondoltam volna, hogy ennyire reménytelen eset. 
- Én sem tudok főzni - vallom be. Alfaként sosem hittem, hogy meg kell tanulnom. Taehyung szenvedve nyög fel, miközben hasára teszi a kezét.
- Holnapra Jimint akarom a házamba - jelenti ki hisztizve. Igaz is, Chim majd főz ránk. - Ajh, a konyhában tuti van pisztácia és nutella. Bontsd meg a pisztáciát, és önts rá nutellát, kérlek! 
- Miért pisztácia? - ráncolom szemöldököm Danielre gondolva. A pisztácia az Ő illata.
- A gyerekünk már most szereti a keresztapját - von vállat Tae. És én még azt hittem, hogy Hobi és Yoongi lehetnek a keresztszülők. Hát persze, hogy még csak beleszólást sem enged a dologba. 
- Hozom - állok fel kedvetlenül. Ha pisztáciát kíván, akkor megkapja. Az első a baba.