our dirty secret ~ jikook | ✔

14

- Nem tetszik ez a fej, inkább ide se gyere! – kiáltott oda hozzám Dia, amikor hétfőn reggel megpillantott.

- Jó reggelt – sóhajtottam fel, majd magamra erőltettem egy nagyon hasim mosolyt. – Ha tehettem volna, otthon maradok.

- Mit csinált a részeg Jungkook? – kérdezte, miközben én azon voltam, hogy bejussunk az üzletbe.

- Semmit – mondtam.

- Akkor? Miért nézel ki úgy, mint akin átgázolt egy tehéncsorda?

- Nem aludhattam szerintem három óránál többet az este – vontam meg a vállaimat. – De hagyjuk inkább, nem akarok róla beszélni – mondtam, azzal inkább bementem az üzletbe és az öltöző felé vettem az irányt.

Tényleg nem aludtam valami sokat, mert egyrészt nem éreztem álmosnak magam, másrészt egész éjszaka azon voltam, hogy megfejtsem Jungkookot. Illetve az éjszaka közepén anya is rosszul lett, ezért nem mertem magára hagyni. Körbehányta az egész szobát, fájlalta a hasát és össze-vissza beszélt, szóval mondhatni az egész éjszakámat végigsírtam. Aggódtam érte, ugyanakkor tehetetlen voltam és annak is éreztem magamat. Megtiltotta, hogy orvost hívjak, a telefonomat is a földhöz vágta, amikor segíteni akartam, szóval csak azt tehettem, hogy mellette maradok. Miután elaludt és megbizonyosodtam arról, hogy jobban van, megpróbáltam elvonulni és valamennyit pihenni, csak hát az sem jött össze teljesen. Amikor vasárnap reggel kimentem a vendégszobából és Jungkook meglátott, teljes ellentétét mutatta az ittas állapotban lévő énjének. Mintha bepánikolt volna és ezért zavart el a lakásától. Talán várt valakit? Vagy többre emlékezett az előző estéből, mint gondoltam? Nem tudom, egyszerűen nem sikerült megfejtenem. Szerintem csak ő lenne képes tiszta vizet önteni a pohárba. Ennek viszont nem sok esélyét látom, mert most biztosan napokig nem fog bejönni a boltba miattam. Szóval mondhatni borzasztó éjszakám volt.

Miután lepakoltam a táskámat és áthúztam a cipőmet, felsöpörtem majd felmostam a boltban, ahogyan azt minden nyitás előtt megteszem. Közben Dia többször is próbált kérdezgetni a hétvégéről, de nem válaszoltam neki egyszer sem. Nem igazán akartam róla beszélni, ugyanis részben még mindig szégyelltem magam egy kicsit. Meg bármennyire is megbízok a munkatársamban, nem merném neki elmondani, hogy titokban lekaptam a főnökömet. Nem akarom, hogy csalódjon bennem és esetleg más szemmel nézzen rám, mint ezelőtt.

- Jimin... – sóhajtott fel a nő, miután visszavittem a cuccokat az öltözőbe. – Nem akarom a dolgaidba beleütni az orromat, de nekem bármit elmondhatsz, ugye tudod? Nem adom tovább senkinek sem, bízhatsz bennem.

- Tudom, Dia és bízok is benned. Csak nem tudom, Jungkooknak van valakije? – kérdeztem, mire a nő megrázta a fejét.

- Én úgy tudom, hogy nincsen. Miért?

- Mert nála aludtam, miután részegen hazasegítettem, de reggel, amikor meglátott még a kávéját is kiköpte ijedtében. Mintha egy szellemet látott volna, pedig csak én voltam az kómás fejjel. Aztán jóformán két perc alatt kirakott a lakásáról és rám csapta a bejárati ajtót.

- Jungkook? Ezt csinálta? – kérdezte nagyra tágult szemekkel. – És szerinted azért, mert van valakije?

- Nem tudom – vontam meg a vállaimat. – Lehet várt valakire, aztán azért nem kellett volna ott lennem. Mindenesetre fura volt, mert este még teljesen normális volt velem.

- Nem próbálsz meg beszélni vele?

- Szerinted nem fog elkerülni most napokig? Egyikünk sem fogja látni egy jó darabig, abban biztos vagyok. – sóhajtottam fel.