15

2K 237 91
                                    

Nem akartam magára hagyni anyát másnap reggel. Nem nézett ki sokkal jobban, mint éjszaka, ez pedig rendesen aggasztott. Láza ugyan nem volt, de hőemelkedése igen, ezért gyorsan elszaladtam a közeli gyógyszertárba lázcsillapítóért. Határozottan késésben voltam, mert még akkor is anya szobájában ácsorogtam, amikor már régen a buszon kellett volna lennem. Anya viszont hallani sem akart arról, hogy kihagyok miatta egy napot, tehát szó szerint elzavart otthonról. Megfenyegetett, hogyha maradok, akkor inni fog. Mivel pocsékul festett, az alkohol pedig biztosan csak rontott volna az állapotán, így hát kénytelen voltam elindulni a J&K üzlet felé, de a lelkére kötöttem, hogyha bármi baja van, azonnal hívjon. Nálam lesz a telefonom, hiába kellene az öltözőben hagynom. Alsó ajkamat harapdáltam, miközben a buszon voltam már, de még ekkor sem sikerült igazán megnyugodnom. Egész nap izgulhatok anya állapota miatt. Csak reménykedni tudok abban, hogy tényleg hívni fog, ha valami baj történt, mert máshogyan nem segíthetek neki. Megbántam, hogy elhagytam a lakásunkat, mert rossz előérzetem volt. Jobban tettem volna, ha felhívom Jungkookot és elmondom neki az igazat. Ha valami esetleg történik anyával, csak magamat tudom majd okolni...

- Ne haragudj, hogy késtem – estem be az üzlet bejáratán fél órával nyitás után. Meglepetésemre viszont nem egyedül találtam kolléganőmet, hanem főnökünk is jelen volt. – Jó... jó napot – motyogtam zavartan és gyorsan bocsánat kérően meghajoltam.

- Hát maga? Merre járt? – kérdezte zsebre dugott kezekkel Jungkook, aki éppen a próbafülkéknél tett rendet.

- Elnézést kérek, amiért késtem, csak anya rosszul volt az éjszaka és még most sem érzi valami jól magát. Szívem szerint otthon sem hagytam volna egyedül, de azt mondta jól van, szóval késve indultam el. Szólni akartam, de nincsen pénz a telefonomon, így nem tudtam senkit sem felhívni. – sétáltam közelebb a kasszához, mert nem szerettem volna ordibálni. Szerencsére még nem tartózkodott vendég az üzletben, így azonnal tiszta vizet öntöttem a pohárba.

- Simán felhívhattad volna Jungkookot, szerintem megértette volna a helyzetedet – mondta kolléganőm, mire a próbafülkéknél állóra pillantottam, aki csak bólintott egyet.

- Engedékeny vagyok ilyen téren – mondta eleresztve egy visszafogottabb mosolyt. – Ha úgy jobban érezni magát, akkor menjen nyugodtan haza az édesanyjához.

- Nem, most már itt maradok – motyogtam, azzal meg is indultam a személyzeti folyosó felé. – A telefonom nálam lehet ma? Ha esetleg hívna anya.

- Természetesen – bólintott Jungkook, mire én is biccentettem egyet, majd gyorsan az öltözőbe siettem, hogy behozzam a lemaradásomat.

Pechemre nem volt mérges rám a főnököm, pedig amikor megpillantottam, még a szívem is kihagyott egy ütemet. Azt hittem, hogy leszid majd, amiért késtem, mert még a próbahetemen egyszer megjegyezte, miszerint nem szereti a nem pontos embereket. De miután elmeséltem, hogy mi a helyzet anyával, sokkal megértőbb lett és bosszankodás sem látszódott már az arcán. Viszont még ezek után sem tudtam teljes mértékben ráhangolódni a munkára, hiába voltam minden erőmmel azon. Folyamatosan bennem volt a félsz, miszerint mi van, ha anyával történik valami, csak olyan gyenge, hogy még értesíteni sem tud? Nem meglepő, hogy egész délelőtt gyomorgörcsöm volt. Reggel nem reggeliztem, ezért nem éreztem jól magam, hányingerem volt, néha pedig percekig szédültem is. Hálát adtam az égnek, amikor végre elérkezett az ebédszünet, mert végre leülhettem egy kicsit. Magamra csuktam az öltöző ajtaját és letelepedtem az egyik székre. Úgy döntöttem, hogy megcsörgetem anyát, mert muszáj voltam megbizonyosodni arról, minden oké vele. Dia és Jungkook elmentek ebédelni, de én úgy éreztem, hogy egy falat sem menne le a torkomon, ezért elutasítottam az ebéd lehetőségét. Remegő kezekkel kerestem meg anya számát a telefonomban, és konkrétan a torkomban dobogott a szívem, amikor csörgetni kezdtem, úgy izgultam. Nem vette fel. Kicsengett, de nem érkezett válasz, pedig egészen addig vártam, amíg ki nem sípolt a hívás. Megpróbáltam még egyszer, de ekkor sem jártam sikerrel, ezért kezdtem bepánikolni. Megpróbáltam harmadik alkalommal is, mert bíztam abban, hogy esetleg csak alszik és ezért nem válaszol a hívásaimra. Hátha harmadik alkalommal meghallja, hogy valaki keresi.

our dirty secret ~ jikook | ✔Onde histórias criam vida. Descubra agora