50

1.2K 145 33
                                    

- Te meg mégis mi a francot csináltál magaddal, Park Jimin? - kiáltott rám Dia üdvözlésképpen.

Végre sikerült megbeszélnünk egy biztos időpontot a babalátogatásra, így közel négy hónap után. Tudtam, hogy szóvá teszi majd a befáslizott kezemet, de azért reménykedtem abban, hogy nem ezzel fog fogadni. Nos, tévedtem... Pedig nekem úgy hiányzott már, legszívesebben a nyakába ugrottam volna, amint kinyílt a bejárati ajtó. De ez nem lett volna túl férfias cselekedet, ezért inkább csak összehúztam magam és sértett arcot vágtam.

- Jégkorcsolyázás közben sérült meg. De nemsokára megszabadulhat a kötéstől - válaszolt helyettem Jungkook, majd átnyújtotta a volt alkalmazottjának a sarki kisboltban vett virágcsokrot és a doboz bonbont.

- Nem tudsz vigyázni magadra? - forgatta meg a szemeit. - Te meg nem tudsz vigyázni rá? - szidta le azért Jungkookot is, de mondandója végére elmosolyodott és beljebb invitált minket. - Seonghwa most alszik, de nemsokára úgyis felkel, akkor majd babázhattok.

- Jó - csillantak fel azonnal a szemeim. - Most meg sem fogsz ölelni?

- Dehogynem! - mondta és már szorosan magához is ölelt. Szerintem még a szuszt is kiszorította belőlem, de nem bántam, mert azért én sem finomkodtam vele. Tényleg nagyon hiányzott. - Gyere ide te is, ex főnököm! - mondta Jungkooknak, aki mosolyogva tett két lépést felé. - Annyira hiányoztatok mindketten, baszki.

- Te is nekünk - válaszoltam könnyes szemekkel. Nem akartam sírni, de már most nehezemre esett visszatartani a könnyeket. - Bocsánat, hogy csak most tudtunk jönni. Túlságosan összegyűlt mindent.

- Gyertek, menjünk a konyhába. Van mit átbeszélnünk, az biztos.

A következő órákat beszélgetéssel töltöttük. Ezer év telt el azóta, hogy utoljára meséltünk a másiknak. Velünk és vele is rengeteg dolog történt. Őt lefoglalta a baba, minket pedig főként anya és Minjae megjelenése. Dia állítása szerint túl vannak a nehezén, de a kicsi Seonghwa nem tartozik a mintababák közé. Felcseréli a nappalokat az éjszakákkal, nem szeret az apja nélkül lenni, illetve elaludni is csak hangos zajra tud, egyik kedvence a porszívó. Porszívóra elaludni? Nem is hallottam még ilyenről ezelőtt. Szerencsére Soobinnal jól megvannak, az esküvő ötlete is felhozódott közöttük, de úgy döntöttek várnak még egy kicsit, hogy Seonghwa felnőjön. Annyira jó volt nyíltan beszélgetni, hogy észre sem vettem, eltelt két óra. Seonghwa fél kettő körül sírt fel először, ezzel tudatta Diaval, hogy kialudta magát. Alig vártam, hogy végre kezembe foghassam a csöppséget, hiszen utoljára a kórházban láttam a születése után nem sokkal. Nem tehetek róla, de ismét sikerült elérzékenyülnöm, amint volt kolléganőm a kezembe adta babáját. Ahogy belenézétt a szemeimbe és elmosolyodott, eltörött nálam a mécses. Szipogva adtam át inkább Jungkooknak Seonghwat, ami nem bizonyult túl jó ötletnek, mert azonnal sírni kezdett. Ahogy visszakerült hozzám ismét megnyugodott, szóval végül nálam maradt. Persze, Jungkook dünnyögött az orra alatt pár sort, amiért a kicsi nem akart nála lenni, de hamar túltette magát a dolgon és az autókról kezdett beszélgetni Soobinnal, mert a vőlegény venni akar egy újat. Én addig babáztam és Diával beszélgettem.

- Minden oké veletek? - kérdezte halkabban, hogy csak mi ketten halljuk.

- Igen - bólintottam. - Feltűnően jó.

- Örülj neki! Maradjon is így minden köztetek.

- És veletek?

our dirty secret ~ jikook | ✔Where stories live. Discover now