Jungkook szemszög
- Hát nem éppen a legfelelősségteljesebb dolog volt hazudni Jiminnek Jangjunról – mondta anya kávéjába belekortyolva.
- Tudom – sóhajtottam fel.
- Mióta is tudtál arról, hogy Jimint Jangjun molesztálta? – kérdezte, mire megvontam a vállaimat. Túl régóta...
- Egy ideje már tudtam.
- Akkor miért nem mondtad el neki? – pillantott rám nagyot sóhajtva.
- Nem tudom. Húzni akartam addig, ameddig csak tudom. Olyan jó volt közöttünk minden, hogy nem akartam elrontani. Tudtam, hogy mérges lesz rám, amiért hazudtam neki, ezért inkább hallgattam. Egyszer úgyis kiderült volna.
- Csak nem mindegy az időzítés – mondta. – Mikor beszéltetek utoljára?
- Kedden.
- És meddig akarsz még várni?
- Nem tudom, anya. Nem akarom siettetni, mert az csak rontana a helyzeten. – vontam meg a vállaimat.
- Már több, mint egy hete nem beszéltetek.
- Tudom. Addig viszont nem akarom zargatni, amíg nem nyugszik le. Annak semmi értelme nem lenne, ha folyton a nyakába lihegnék és idegesíteném. Megvárom, amíg normálisan tudunk beszélni.
- Szombaton lesz üzleti vacsora. Hívjuk meg apáddal rá? Azt nem kell tudnia, hogy te is ott leszel. Nekünk úgysem fog nemet mondani, ahhoz túl jó a szíve.
- Nem fogja elhinni, hogy én nem leszek ott – mondtam.
- Dehogynem. Azt hazudjuk, hogy hétvégére elutazol, aztán valakinek képviselnie kell a J&K üzletet, így neki kell jönnie. Ennyire egyszerű az egész. Ott pedig tudtok majd végre beszélni. – vázolta fel anya az ötletét.
- Hát nem tudom... – ellenkeztem, mert nem tűnt túl biztos tervnek.
- Ha tényleg komolyan gondolod vele, akkor lépned kell. Neked kell bebizonyítani, hogy őt választottad és Jangjun nem jelent már semmit. Kényeztesd el, vegyél neki apróságokat, lesd az összes kívánságát. – mondta tovább szürcsölve a kávéját.
- Jó, akkor beszéljetek vele a szombattal kapcsolatosan. Most viszont mennem kell, mert még Joonnal és azzal az idióta Jangjunnal is össze kell futnom.
- Jangjunnal miért? – kérdezte anya.
- Személyesen akarja egyeztetni, hogy mikor menjünk végre a válóügyvédhez. Megmondtam neki, hogyha még egy hónapot tolja a válást, akkor bíróságra viszem az ügyet. Nem akarom, hogy közöm legyen hozzá, egyszerűen csak meg akarok tőle szabadulni.
- Megértem – bólintott. – Ami a legjobban leírja, az a féreg szó. Most már tényleg el kell válnod tőle. Így is túl sokáig húztad.
- Tudom. Na, tényleg megyek. Majd hívj, ha beszéltél Jiminnel. – léptem oda anyához, hogy egy gyors puszit adhassak a homloka közepére.
- Mindenképp hívlak. Vigyázz magadra és tényleg állj most már a sarkadra.
- Úgy lesz! – ígértem meg, azzal kisiettem gyerekkori otthonomból.
Amíg úton voltam a Rice & Cake felé, gyorsan felhívtam Joont. Lebeszéltük, hogy egy óra múlva összefutunk egy kávéra, mert már két hete tervezgetjük. Fél kettőkor pedig Jangjunnal találkozom, amihez rohadtul nem volt kedvem. Miért kell még mindig azzal a nyomorékkal törődnöm? Jobban érdekel most Jimin, csak hát vele nem igazán vagyok beszélő viszonyban. Jogosan haragszik rám, de azért szerintem nem vétettem végzetes hibát. Eltitkoltam előle a volt férjemet, ez igaz. Viszont mindent csakis az ő érdekében tettem. Vagyis pontosabban a mi érdekünkben. Olyan jól megvoltunk az utóbbi időben, hogy nem akartam elrontani az idillt. Addig akartam húzni az igazságot, ameddig csak tudtam, mert tudtam, hogy így is – úgy is haragudni fog rám. A pofon viszont váratlanul ért, arra egyáltalán nem számítottam. Okulva az előző kapcsolataimból, nem zaklattam Jimint, csak az első napon. Utána rájöttem, hogy valószínűleg jobb lesz neki, ha hagyom. Hagy gondolja át a történteket, majd beszélünk nyugodt körülmények között, remélhetőleg szombaton este.
ESTÁS LEYENDO
our dirty secret ~ jikook | ✔
FanficJimin édesanyja alkoholfüggősége miatt kénytelen otthagyni a gimnáziumot, pedig már csak másfél éve volt hátra. Munka keresésre kényszerül mindössze tizenhét évesen. Tapasztalatlansága, végzettsége és kora miatt szinte mindenhol azonnal kinevetik és...