Krisztián és az emberei elől menekültem a sötét utcán a nedves betonon, míg nem egy zsákutcába találtam magam. Forgolódtam, hogy merre tovább mikor egy utcai lámpa fénye felvillant így megvilágítva Bence arcát, aki egy székhez volt kötve, mellette hirtelen Krisztián állt egy nagy késsel a kezében, ördögi mosollyal az arcán.
- Ne tegyétek! - szólt Bence könnyes szemmel, mire Krisztián elvágta a torkát, én pedig felriadtam.
Ziháltam, a hátam és a homlokom is verejtékezett. Csak egy álom volt, de túl szörnyű. Vajon így halt meg Bence? Mit akar üzenni?
Esélytelennek találtam, hogy most ebben az állapotban vissza tudjak aludni, így felkaptam köntösöm a földről, és az erkélyre mentem.
Mély levegő, majd kifúj! És ezt ismételgettem, amíg le nem csillapodtam egy kicsit.
Eszembe jutott egy olyan dolog, mitől menten elszégyelltem magam, és ha bár az idő nem volt alkalmas, én mégis írtam neki.
- Fent vagy még? - pötyögtem 4:21-kor
- Igen... - érkezett a gyors válasz.
- Hol vagy?
- Az erkélyen itthon.
- Én is... Zavarna, ha átmennék?
- Dehogyis!
Vezetés közben folyton magam ostoroztam, hogy hogyan lehetek ennyire önző? Meghalt Bence, a bátyja megölte Krisztiánt, és még ő is nálam talált menedéket, őt pedig magára hagytuk. Szépek vagyunk, mit ne mondjak!
Amikor Szabri ajtót nyitott a látványa szívfacsaró volt. Fekete szemfestéke lefolyva az arcán, szemei feldagadtak a sírástól, és Bence egyik pulcsijában volt. Ezt látva nekem is azonnal megeredtek könnyeim, és szó nélkül csak szorosan átöleltük egymást.
- Annyira sajnálom! - suttogtam, mire még jobban belekezdett. Haját simogatva csak hagytam, had adja ki magából.
- Te merre voltál? - engedett el, majd becsukta az ajtót, és ismét a teraszra mentünk.
- Zsoltnál. Tudom, nem volt szép, hogy csak úgy elrohantam, de abban a pillanatban nem tudtam mást tenni. - ültem le vele szemben.
- Megértelek. - húzta fel lábait.
- Mi történt utána?
- Ádám bekattant. Teljesen... - gyújtott rá.
- Utasította a többieket, hogy takarítsák el a hullákat. Felgyújtották az egész raktárt. - mesélte. - Linda, én nem tudom mi lesz.. ő nem fél? - nézett rám komolyan. - Tényleg azt hiszi, hogy majd húszévesen ő lesz a következő Maffia főnök a semmiből, csak mert meg tudott pár dolgot a srácokról? És ránk nem gondol? Mi van, ha én ezt nem akarom? Sőt... én ezt nem akarom! Ha akar játssza ő itt a főnököt, amíg úgy nem jár, mint Bence. - fújta ki a füstöt idegesen, miközben lehamuzott. - Az is ki tudja most merre császkál.
- erre inkább nem mondtam semmit. - Biztos még a fiúkkal egyezkedik.
- Ezt hogy érted?
- Megkérte Krisztián jobb kezét, hogy mindenbe avassa bele. Hogy úgymond milyen egy napja, kikkel üzletel mikor mikről... pénzek ez az...
ŞİMDİ OKUDUĞUN
A ROSSZAK
Genç Kurgu- Szeretsz még? - nem bírtam tovább magamban tartani, muszáj voltam megkérdezni, hisz minden olyan kusza köztünk. Egy pillanatra meg is meredt, levegőt sem vett, majd tenyerét mellkasomon megtámasztva felült, és rám nézett. - Mindennél jobban, de...
