Vezess (Larry ff) /Befejezett/

27 fejezet

-Hello! Louis? – szólt bele a telefonba Zayn

-Igen. Mond...

-Na, a helyzet a következő. Tudom, hogy össze tört a Nissan, de tovább jutottatok. 3 nap múlva lenne a következő verseny. Ez úttal Miamiba. A pontos címet úgyis megírnám. Van kocsi? – csamcsogta Zayn. Közben még egyszer-egyszer fújt egyet a rágójába.

-Van. Egy McLaren... – mondtam közben Harry szemébe néztem, aki elmosolyodott.

-Az fasza kocsi! Akkor három nap múlva gyertek és hozzatok elegáns ruhákat! Ne kérdezzetek csak hozzatok. – mondta majd meg is szakította a hívást.

-Zayn azt üzeni, hogy 3 nap múlva verseny és vigyünk elegáns ruhát.

-Mi? Minek? – nézett rám kérdőn mire megrántottam a vállam.

-Vissza kell szöknom ruhákért. Velem jössz? – néztem a szemébe. Harry bólintott majd ő is és én is elkezdtünk öltözni. Egy tíz perc után már ki is értünk a házból. Harrynek csak a címem kellett elmondani és már rögtön tudta merre kell menjünk. Nem mertem neki elmondani, hogy én egy térképpel kínlódtam el magam odáig. A lakásba a hátsó bejáraton keresztül mentünk. Szinte macska léptekkel mentünk az emeletre. Miután beértünk a szobába és bezártam az ajtót fellélegeztem. El se hiszem, hogy nem vettek észre! A szekrénybe kezdtem turkálni Harry pedig elfeküdt az ágyamon.

-Nem rossz a kilátás innen... – fütyül egyet mire hozzá vágtam egy pulcsimat. -Na! Te hoztál fel a szobádba szépfiú! – miért pirulok bele a szavaiba? -Ha akarod ma este itt is maradhatunk... Persze, ha megtűrsz az ágyadba. – kacsintott mire nyeltem egyet. Ezt a viselkedést már kezeltetni kellene nálam..

-De csak, ha jó leszel!

-Jó fiú leszek nyugi. Egy darabig legalábbis biztos. Bár, ha sokáig pucsítgatsz a szekrény előtt akkor lehet nem leszek olyan jó fiú... – szinte villám sebességgel huppantam a szőnyegre mire Harry elnevette magát. Hátra néztem, hogy lássam.. a gödröcskék lyukasztották be az arcát, apró ráncok a szeme mellett miközben végig feküdt az ágyon. Hallani akarom ezt a nevetést. Még nagyon sokat. Próbáltam gyorsan elkapni a tekintetem Harryről, de ahogy felnézett lebuktam. -Mennyire vagy vevő az újdonságokra?

-Mire gondolsz? Én nem... – ugye nem azt akarja?!

-Nyugi! Mondjuk lezuhanyozhatnánk... együtt. Ez nem annyira vészes ugye? – hát..  nem tudom mennyire szeretnék levetkőzni előtte. Nem vagyok tökéletes! Kicsit sem.. túl nagy a fenekem, nagy a csípőm, vannak úszó gumijaim...

-De csak, ha megígéred, hogy nem nyúlkálsz. Ígérd meg!

-Megígérem. – suttogta majd közelebb lépett hozzám. A hajamat kisimította a szememből majd az állam alá nyúlt. -Levetkőztetsz? – a hangjától minden egyes szőrszál vigyázban áll a hátamon. A felsője alját picit megemeltem majd fokozatosan húztam fel. Ahogy a nyakához értem kibújt belőle. Két kezem a vállaira tettem és onnan simítottam végig a bicepszén, majd vissza egészen a mellkasáig. A kulcscsontján két madár van. Tetszenek a tetoválásai. Jobb kezem lassan végig húztam a gyomránál lévő pillangón is. Van Harryben valami különleges. Ő is fiú mégis annyira különlegesen hat a meztelen mellkasának a látványa. A hüvelyk ujjammal végig simítottam a medencéjén lévő leveleket majd a nadrágja szélébe akasztottam az ujjaim. A gombot szétszedtem majd a cipzárt lehúztam. Harry ígéretével híven egyetlen mozdulattal sem nyúlt hozzám. Szeretném, ha hozzám érne, de a gondolata annak, hogy én akarom az érintését ijesztő. Nem akarom, hogy ennyire fontos legyen. Tudom, hogy el fog hagyni... Miért ne tenné? Nem vagyok se a pasija, se szeretője vagy bármi. Egy srác vagyok, akit még megfektetni se tud, sőt még fizetni se tudok neki azért, amiért versenyzik a családomért.

A nadrágját félre tette az ágy szélére. Pontosan tudom, hogy azért öltözni itt, hogy ne tudjak menekülni vagy eltakarni magam. Az alsóját próbáltam gyorsan lehúzni. Nem tudom, hogy csinálja.. soha nem látom rajta, hogy zavarban van a teste miatt. Harry már meztelenül állt előttem és vár. Vettem egy nagy levegőt majd én is levettem a felsőm, utána a nadrágot. Louis nyugi! Már látott alulról... Gyorsan kibújtam az utolsó ruhákból is.

Előre mentem a zuhanyzóhoz. Ideges vagyok.. Harry a tenyerét végig simította a hátamon majd ő lépett be először. Egyszerűen nem tudtam levenni a szemem a fenekéről.

-Csak zuhanyzunk oké? Ne idegeskedj Lou... – mosolygott rám majd bemásztam mellé. Lekaptam egy rózsát a három közül majd nyomtam rá tusfürdőt, addig Harry elkezdte beállítani a vizet. A kis pamacsot először Harry hasához kezdtem dörgölni majd normálisabbnak nevezhető mozgással kezdtem fürdetni.

-Ha nem rossz helyre nyúlkálsz, akkor hozzám érhetsz... – suttogtam miközben a tetoválásain húzom végig a habot. Ő is lekapta a másik rózsát majd elkezdett engem mosdatni. Nem is annyira vészes, mint gondoltam. A tenyere, ahogy végig szánt a gerincemen csodálatos. Még közelebb léptem hozzá így a karjai között kötöttem ki. Csak akkor szakadtam ki az öleléséből mikor elzárta a vizet.

-Nagyon jól viselkedtem mondj bármit.. – mosolygott majd a hátam mögé lépett és rám terítette a törülközőt. Miközben átnyúlt a vállam felett átölelt hátulról. Nem kellene, nagyon nem kellene, hogy ettől pillangózzon a gyomrom. De egy egész raj pillangó verdes odabent. Ő is levett egy törülközőt majd a dereka köré csavarta. Annyira különlegesen szép... a tetoválásai, a dereka, az arca. Mind tökéletes. Én is szeretnék ilyen vállakat, ekkora bicepszet... Egy autó versenyzőre vagyok féltékeny.

-Ki gondolta volna, hogy tudsz uralkodni magadon

-Én máson is tudok uralkodni. Nem csak magamon. – mondta majd kisétált a fürdőből. Próbáltam nem úgy viselkedni, mint egy idióta. Zavartan sétáltam a szekrényemig valami ruháért.

-Szerintem izé.. jobb lenne, ha nálatok aludtunk, mert nem akarom, hogy valaki észre vegye a zárt ajtót... – már dadogok is. Szuper..

-Egy idegen lakásán? Mi lesz, ha megerőszakollak? – már tudom, hogy olyat nem tennél...

-Nem vagy szörnyeteg! Ne ijesztgess direkt ilyenekkel! – nyújtottam ki rá a nyelvem majd elmosolyodott.

-Ennyire bízol bennem?

-Ha bántani akarnál már megtetted volna.

-Soha nem bántanék senkit. Soha semmilyen formában! – mondta határozottan.

-Jó ember vagy Harry Styles. – öleltem meg mire ő is a hátamra simította a kezét. A meztelen mellkasára helyeztem a fejem így hallom a szívverését.

Gyorsan felöltöztünk majd nagyon halkan lépkedtünk le a lépcsőn. Harry néha megállt egy-egy festménynél így kénytelen voltam meglökdösni minden egyes elakadásánál. Az emeletről mondhatni gond nélkül lejutottunk, de apám dolgozó szobája felé nyitva van és hang szűrődik ki. Remegő kézzel állítottam meg Harryt. Az irodából lesöpört papírok és ceruzák hangja hallatszik majd egy nagyobb csattanás. Ijedten néztem hátra Harryre, aki nyugtatóan megszorította a kezem.

-Nem beszélhetsz így velem! – morogta alig hallhatóan apám. Mi van, ha Lottiet bántja? Vagy valami még történt? Apám forgós széke neki ütközött valaminek a hang alapján. Ki van bent vele?! Ügyfele? Harry észre vette a kétségbe esést az arcomon majd kinézett a fal mögül. Nem léptem ki én is így csak Harry arcáról tudom kiolvasni, hogy mi is történik odakint...

 
Sziasztok 💙💚
Szerintetek mi történik az irodába? Véleményt most is nyugodtan írjatok. Legyen nagyon szép napotok 🥰🥰🥰