Vezess (Larry ff) /Befejezett/

34 fejezet

Harry egyre gyorsabban mozgatja a csípőjét én pedig tehetetlenül kapaszkodok az asztal szélébe. Csak a nevét tudom zihálni majd végig karmol a hátamon az egyik kezével a másikkal pedig a lábaim közé nyúl és...

-Louis! Louis! – ébrezget Harry. Mérgesen fordultam az oldalamra. Még az álom eléggé ellepte az agyam.. Ő viszont nem adta fel ilyen könnyen és elkezdte csilkandozni a talpam. Nevetve vergődök a szorítása alatt, de ő erősebbnek bizonyul.

-Fent vagyok! – makogom nevetve mire végre elengedi a lábam. Álmosan pislogok felé mire ad egy puszit a szám sarkába. Mikor realizáltam magamba, hogy mit álmodtam és, hogy ennek lehet jele elvörösödtem.

-Jó reggelt... vagy inkább napot. – forgatja meg a szemeit mire vissza húzom a fejemre a takarót. -Nem megyünk ki a partra? Miamiba vagyunk szóval kötelező! – ezek szerint nem tűnt fel neki. Remélem..

-Még mindig nem tudok úszni... – morgott bele a párnába.

-Én pedig megint ott leszek melletted. Csak menjünk! Ahjj..... – szenved Harry látványosan. -Akkor csak mezítláb a homokba?

-Oké... - hát persze, hogy erre is rávett.

***

-Hallottál már valamit Niallék felől? – kérdezi Harry miközben a parton sétálunk. Néha a víz megnyalja a bokánk, ami nem olyan rossz harminc valahány fokban.

-Nem. Úgy gondoltam, hogy az esti parti után kellene felhívnunk őket. Akkor már fogjuk tudni a helyszínt és legalább ők is mondanak valami újdonságot. Remélem csak jót... – suttogtam el a végét. Csak reménykedni tudok ebben. Harry nagyon jól áll a versennyel és kezdem úgy érezni van egy kis esélye, esélyünk erre.

-Alig várom, hogy lássalak abban a kék öltönyben.. – vigyorgott rám mire megforgattam a szemeim egy picit.

-Harry... nem veszünk valamit enni? – kérdeztem mire bólintott.

-Láttam egy palacsintást nem messze. Az oké?

-Meg is lépett volna, ha valami olyan helyett tudom, ahol nincs csoki... – nevettem mire kiöltötte a nyelvét.

Kikértünk két adag csokoládés palacsintát, amit elég gyorsan elpusztítottunk. Ahhoz képest, hogy olcsó volt, nagyon finom. Soha nem gondoltam, hogy az ilyen dolgok is lehetnek jók. Elképeszt a gondolat, ahogy látom magam kívülről. Mondhatni elítéltem ezeket az embereket pedig semmivel nem rosszabb nekik, sőt! Minden gazdag leghülyébbnek valt mondata lehet, hogy mégsem akkora hülyeség? A boldogságot nem lehet megvenni. Én most vagyok boldog. Napról napra élünk az egyik barátom pénzén (!) és úgy érzem most élek. És bele szerettem valakibe. Most jöttem rá, ahogy Harryt figyelem miközben vezet: én soha nem voltam jobban.

A nap további része mondhatni eseménytelenül telt. 7-ig csak telefonoztam és gondolkoztam. A gondolataim vissza vittek az álmomhoz. Együtt voltunk és... istenem szexeltünk! Az asztalra fektetett és... Le kell nyugodjak! Előkerestem az öltönyöm, zakót, ingem inkább neki állok az öltözésnek. Vajon tetszeni fogok Harrynek benne? Levettem a farmerom és.... ahj... Ha reggel nem vette észre a merevedésem most 100%. A lehető leggyorsabban megigazítottam magam majd felöltöztem. Nem tudom ki kellene e ennyire öltözni, de majd max leveszem a zakót. A hajam pedig, hogy is mondjam katasztrófa. A borostám is egészen sűrű... Az irónia! Régen annyira örültem volna ennek, mert sokkal férfiasabbnak tűnök így, ami régen nagyon jól jött volna, hogy úgy nézzek ki, mint apa, de... Harry miatt lehet meg kellene borotválkozzak. Most kérdezzem meg neki, hogy tetszenék jobban? Nem lenne az fura? Mi van, ha neki nem tetszem, így?! Vagy sok neki ez a kék zakót? Így jobban megnézve a hajamra is lehet sok lett a lakk... Biztos, hogy megborotválkozok!

-Harry? Szerinted milyen lett a... – még a torkom is kiszáradt. Harry éppen egy kalapot vett fel. Az ő öltönye és ingje fekete színű, ami persze szokásához híven lejjebb gombolt a szokásosnál. Egy fekete-fehér sál van a vállára terítve. Elképesztően néz ki.

-Mi? – fordult felém majd elmosolyodott.

-Te nagyon... csinos vagy. Vagyis helyes. Én csak azt akarom mondani, hogy te nagyon jól nézel ki most is... – miért vagyok ennyire béna?! Félve néztem rá, de... elpirult?

-Köszönöm. Te is nagyon jól nézel ki. – köhögött zavartan. Mi? Nem visszakozott? Lehet, hogy nem is a bókolással van baja csak magával a bókkal?

-Ennyire megkedveltél? Már nem is szólsz rám? – vigyorogtam rá mire elnevette magát.

-Most nem. De ha zavar... – rántja meg a vállát és kezdem érezni a régi Harryt. Ne!

-Nem! Örülök, hogy most fogadtad a bókom. – próbáltam vissza fordítani mire csak bólintott. Most mi jön? Imádkozzak, hátha nem rontottam el mindent.

-Egyébként írt Zayn, hogy nemsoká itt a limuzin szóval menjünk le. – váltott témát szerencsére? Nem tudom eldönteni, hogy ez jó e vagy rossz...

***

-Louis! – köszöntött Zayn majd megölelt. Egy pincér már a kezünkbe is nyomott üdvözlőnek egy pohár pezsgőt. Harrynek is adott a pincér, de már a legközelebbi asztalra le is tette azt.

-Szép lett. – dicsérték meg a partit. Mire bólintott.

-Mindig a legjobbra törekszem. – húzza ki magát majd megigazítja az ing gallérját. Harry közben megérkezik mellém.

-Szerinted van esélyünk tovább menni? Mennyire van jó sofőrje a Koenigseggnek? – kérdezte Harry.

-Koenigsegg? A One:1? – kérdezett vissza mire bólintottunk. -Már az előző fordulóban kiesett. – hogy mi? Az volt a mezőny legjobb autója! Ez nem lehet. De ha kiesett az azt jelenti, hogy... hiába nyer Harry nem tudjuk vissza szerezni a kocsit. Minden reményem kezd szerte foszlani...

Sziasztok💚💙
Minden esély elment arra, hogy vissza szerezzék az autót. Ti Louisék helyében befejeznétek a versenyt vagy ennyi elég volt? Kíváncsi vagyok ti ezt, hogy látjátok. Legyen nagyon szép napotok 🥰🥰🥰