Hírnévbe merülve

Elég az ámításból...

Kezét lassan a combomra helyezte, miközben csókolt. Éreztem ahogy az egész testem beleremeg csókjába. Az ajkai annyira mézédesek voltak, hogy nehezemre esett elválni tőlük. De nem akartam elsietni a dolgokat. Lassan elhúzódtam tőle, láttam az arcán, hogy erre nem számított.

-Ennyire rosszul csókolok? - kérdezte nevetve.

-Dehogyis, épp ellenkezőleg! Csak nem szeretném elsietni ezt! - válaszoltam. Reméltem, hogy ez nem rontja el az egészet ami köztünk van.

-Megértelek - nézett rám mosolyogva. -Szeretnél sétálni egyet?
Bólintottam. Megfogta a kezem és kivezetett az erkély ajtón. Az erkély jobb oldaláról egy lépcső vezetett le, a kivilágított kerti ösvényre. Elképesztő, milyen nagy ez a kert. És mennyire gyönyörű. Olyan romantikus volt, ahogy Kylian a kezemnél fogva levezetett a lépcsőn. Mintha csak egy mesébe csöppentem volna.

A kertben a fák egy ösvényt alkotva húzódtak végig egészen egy kivilágított szökőkútig. A szökőkút mellett egy filagória volt apró melegfényű égősorral díszítve. Kylian egészen a lépcsőjéig vezetett majd ott elengedte a kezem és velem szembe fordult.

-Fázol? - kérdezte, látva remegő ajkaimat.

-Egy picit! - mosolyogtam. Levette zakóját és ráterítette a hátamra. Az ing annyira passzos volt felsőtestére, hogy az összes kockája kirajzolódott rajta. Elpirultam.

-Köszönöm, de így meg te fogsz fázni! - néztem rá.

-Ha a közelemben vagy nem fázom! - kacsintott rám. -Amúgyis, neked sokkal jobban áll - mondta, miközben végigvezette tekintetét testemen.

A szám még mindig reszketett a hidegtől, hiába próbáltam abbahagyni egyszerűen nem ment. Kylian nevetve rám nézett.

-Még mindig fázol?

-Azt hiszem már nem érzem az ajkaimat! - mondtam nevetve.

-Felmelegítsem őket? - nézett mélyen a szemembe, majd a számra.

-Igen, lehet hogy az jót tenne - mosolyodtam el. A csípőmnél fogva közelebb húzott magához és szenvedélyesen megcsókolt. A házból kiszűrődő zene teljesen jól hallatszott onnan. Egy lassú romantikus szám ment éppen. Alicia Keystől a "No one". A zene hallatára, a nyaka köré tette a kezem és elkezdtünk táncolni, miközben csókolt tovább. Életem legromantikusabb pillanata volt. Nem akartam, hogy véget érjen.

-Hé Kylian, épp téged kerestelek - hallottam meg egy női hangot a hátam mögül.

Abbahagytuk a táncot és mindketten a hang irányába fordultunk. Egy gyönyörű hosszú szőke hajú, dekoratív lány állt velem szemben. Ismerős volt valahonnan. Hát persze! Az edzésen ő is ott volt.

-Mi újság veled drágám? - kérdezte a lány, miközben átkarolta Kyliant.

-Minden oké - válaszolta idegesen.

-Ő meg ki? - nézett rám meglepődve.

-Szofi vagyok - nyújtottam a kezem mosolyogva. Nem mosolygott vissza. A kezét sem nyújtotta oda, csak vállat vonva annyit mondott:

-Izabella.

Újra Kylian felé fordult. Hátrébb álltam. Kellemetlenül éreztem magam. Ez a csaj Kylian barátnője? Teljesen összezavarodtam.

-Gyere, menjünk táncolni! - rángatta maga után Kyliant a kezénél fogva.

-Most épp nem nagyon érek rá! - mondta Kylian miközben kezét kirántotta Izabella szorításából.

-Na ne már, alig beszéltünk ma! Gyere már!

-Majd talán egy kicsit később - válaszolt vissza Kylian és a kezemet megfogva elrángatott onnan.

Visszamentünk a házba. Egyenesen a lépcső irányába indultunk, azonban a tánctéren keresztül kellett mennünk ezért belefutottunk Kylian haverjaiba, akik megrohamoztak minket.

-Tesó gyere már, igyál velünk egyet! - mondta az egyik haverja.

Kylian rám nézett és megrázta a fejét. Ekkor Neymar a tömeget arrébb lökve jött oda, és Kylian nyakát megfogva a fülébe súgott valamit. Idegesnek tűnt.

-Menj csak igyál velük, addig megkeresem Mayát - mondtam Kyliannak és már el is indultam a lépcső irányába.

Maya éppen az egyik focistával beszélgetett az emeleten. Amikor meglátott, valamit mondott a srácnak és elindult felém. Behúzott az egyik üres szobába és becsukta maga mögött az ajtót.

-Merre voltál? Mindenhol kerestelek! Eric azt mondta Kyliannel vagy! Mit csináltatok? - nézett rám kíváncsian.

-Hát sok mindent - mondtam elpirulva. Elmeséltem Mayának az egészet, egészen Izabella megjelenéséig.

-Eléggé össze vagyok most zavarodva - néztem rá Mayára szomorúan.

-Biztos csak egy barátja! Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni Szofi! - próbált nyugtatni. -Amúgyis, nemet mondott neki és eljöttetek onnan! Veled akart lenni nem vele.

-Nem tudom Maya! Olyan fura volt az egész!

-Ne csináld ezt! Menjünk vissza szépen bulizni. Nem hagyom, hogy ez elrontsa az esténket! - nyitotta az ajtót. Kihúzott rajta és a közelgő pincér tálcájáról lekapott két pezsgőt!

-Igyál! - szólt rám. Éppen belekortyoltam a pezsgőmbe, és a lépcső irányába indultam amikor megláttam Kyliant. A lépcső alján ölelkezett Izabellával. A következő pillanatban a lány megfogta az arcát és magához húzva megcsókolta. Nem hittem a szememnek. Megalázva éreztem magam. A pezsgőmet egy srác kezébe nyomva elindultam feléjük. Maya látva az egészet sejtette, hogy ennek az estének itt a vége, az öltöző felé sietett kikérni a táskáinkat. Lerohantam a lépcsőn, félrelökve mindenkit aki az utamba állt. Ahogy elsétáltam mellettük, Kylianre néztem.

-Tessék, erre már nincs szükségem! - mondtam egy könnycseppet letörölve az arcomról és a kezébe nyomtam a zakóját. Meg sem várva a válaszát a kijárat felé siettem...

Köszönöm, hogy elolvastad az új részét, a "Hírnévbe merülve" című sztorimnak! Remélem tetszett! :) Írd le kommentbe a véleményed! :)