Megtévesztő Szerelem (BEFEJEZETT)

2.rész

Reggel, az ébresztőm előtt ébren vagyok. Hallom, ahogy anya hangoskodik a konyhában úgyhogy, már nincs értelme vissza aludni. Nincs kedvem annyira ruhát választani, úgy hogy a szekrényemre akasztott vörös színű, szűk ruhámba bújok.

Anya út közben elmondja még egyszer, hogy ma esti műszakban fog dolgozni és, hogy van kaja a hűtőben, de valahogy mint ha egyáltalán nem foglalkoztatnak ez az egész. Néha saját magam sem értem. Tudom magamról hogy egy csendes visszahúzodó lány vagyok. Mindig olyan voltam aki nem szeret társaságban lenni. Inkább bújok egy könyvbe, mint hogy társalogjak. De... valami kezd bennem megváltozni.

- Szia Stella! - lép mellém hirtelen Emily. - Nah mi újság?

- Szia semmi, és veled?

- Nah ne add az ártatlant, mi történt a tegnap? Láttalak azzal a helyes sráccal! - mondja felvont szemöldökkel.

- Jah? Hogy az? - nevetek idiótán. - Semmi csak véletlen neki mentem és, elestünk ennyi volt! - mondom úgy, mintha semmi sem történt volna, mert amúgy tényleg nem történt semmi. Annyira hülye vagyok.

- Pff... perssze - fagatna tovább amikor, megszólal a csengő.

***

Miután vége az óráknak indulnék haza, de Emily utánam szalad.

- Hé Stella nincs kedved maradni? Nem sokára kezdődik a végzős fiúk kosárlabda meccse! - néz rám izgatottan.
Kicsit gondolkodom, utána úgy döntök miért is ne? Otthon úgy is egyedül lennék.

- Persze maradok, menjünk!
Örül neki úgy veszem észre, és karját az enyémbe fonva indulunk a hatalmas sportcsarnok felé, ahol már órási a tömeg.

- Nézd csak! Ott vannak még szabad helyek, gyorsan üljünk le! - húz maga után. Ép leülnénk, mikor valaki a nevem kiáltja.

- Nahát... Szia Stella! - mosolyog rám. Ő az.Szemeibe nézve újra elpirulok és, nem tudok megszólalni. Ez az első alkalom hogy valaki zavarba hoz. - Figyelj... ha van kedved gyere el a mai esti buliba! - vigyorog majd tovább sétál. Most... mi van?

Chris

Ez a lány olyan aranyos mikor zavarban van, és olyan gyönyörű. A világos kék szemei... a barna haja, a telt ajkai...

- Hahó Chriss! - zavar meg Max, aki óvódás korom óta, a lejgobb barátom.

- Igen? - rázom meg fejem?

- Hol jársz haver? Irány a pálya, öt perc múlva meccsünk van, amit jó lenne meg nyerni! Nem gondolod? - feleli határozottan, de látom rajta hogy kíváncsian néz rám, hogy vajon hol járhattam fejben. Ő az egyetlen aki mindent tud rólam, és a családomról. Talán nála nagyobb buli királlyal még nem találkoztam. Szeret ki rúgni a hámból, de mindenre elszánt, és el éri a céljait, legyen szó bármiről.

- Jah menjünk! - biccentek, és elindulok a pálya felé.

Jól indul a meccs. Vezetésre állunk, fél időnél döntetlen, de ki egyenlítünk, és nyerünk.

- Ezaz! Nyertünk! Nah végre pihenhetek! - hangzik el még sok hasonló mondtad a srácok szájából.

- Héé Chriss! A bulin talizunk, na cső!

- Igen majd ütközünk! - kiáltok utána.

Stella

Végre vége a meccsnek. Soha nem rajongtam a sportért...

- Stella? - nez rám Emily.

- Igen?

- Gond lenne ha nálatok készülnék el? Tudod a bulira...