Megtévesztő Szerelem (BEFEJEZETT)

12.rész

Stella szemszöge

Szombat délelőtt tíz óra van. Az egész hetemről csak annyit mondanék,hogy nagyon jól telt. A suliban minden tökéletes megy.
A vizsgákon átmentem, a jegyeimen is javítottam úgyhogy végre lazulhatok.
Felöltöztem és munkába indultam.

-Jó reggelt csajszi-köszön a főnököm.

-Neked is Eric-mosolyogtam rá.

-Milyen vidám vagy ma reggel-követtem lépteit tekintettemel.

-Ennyire látszik?-kérdezte.

-Jah eléggé-nevettem fel.

-Képzeld ma randim lessz!-örvendezett

-Hűha gratulálok Eric-mosolyogtam rá ,közben egy újabb rendelést készítettem.

-Köszike... csak kicsit izgulok-mondta kicsit félő hangon.

-Ne aggódj tuti, hogy minden rendben lesz-mondtam biztatóan.

Bólintott, és elindult az irodája irányába.

Már elmúlt egy óra elképesztő milyen sokan járnak ide. Egész nap meg nem állok. Folyamatosan jönnek a rendelések.

-Stella ezt kivinnéd az ötös és a nyolcas asztalhoz?-szólalt meg Alexa a hátamban.

-Máris viszem!-feleltem, és már a pohárral teli tálcát fel is vettem.

Fejemet fel sem emelve kivittem a rendelést az ötös asztalnak, közben a telóm is csörgött de nem vettem fel.

-Tessék! Fogyasztják egészséggel-mormogtam közben új rendelést vettem fel.

-Köszi babám-felelte.

Már épp elfordultam amikor meghalottam ezt a lágyan csilingelő hangot.
Megfordultam, és ott ült Max társaságában.

-Chris? Nahát szia- köszöntem neki, és szorosan magamhoz öleltem.

-Hogy hogy itt vagytok?-kérdeztem mosolyogva.

-Beszélnünk kell veled-mondta Max.

-Öhmm... okés tíz per múlva szünetem van akkor beszélhetünk-feleltem.

-Stella tudnál jönni?-kiáltott a pult mögül Alexa.

Válasz nélkül siettem hozzá.
Nem is gondolnátok tíz perc alatt mennyi rendelést lehet felvenni. Végre szünetem volt,és beszélhettem a fiúkkal.

-Nos miről lenne szó?-ültem le.

-Max tied a szó-lökte meg Chris vállánál.

-Szóval arról lenne szó... hogy ma lessz hogy három hónapja, hogy járunk Emilyvel és szeretném őt meglepni. Már elterveztem mindent, de szükségem van a segitségetekre.-mondta mosolyogva.

Tátva maradt a szám. Meglepődtem. Emily szegény meg azt hitte, hogy megcsalja.

-Persze hogy segítek ez nem is kérdés!-mosolyogtam rá. Csak tudd, hogy Emily teljesen kikészült azt hitte van valakid-feleltem komolyan.

-Nem megmondtam! Tudtam! Tudtam, hogy azt hitte!-csapott homlokára Max.

-Jól van nyugi haver majd mi elintézünk mindent te csak menj haza készülödj, a többit bízd ránk-veregette meg Max vállát mosolyogva.

-Jól van csapjunk bele!-dörzsöltem össze kezeim.

-Megyek, és szólok Ericnek hogy el kell mennem kint találkozunk-álltam fel az asztaltól.

Meg sem vártam a válaszukat. Közöltem Ericcel,hogy életbe vágóan fontos dolgot kell elintéznem, és elengedett.
Átöltöztem és síettem a kocsihoz.
Max már elment csak én, és Chris maradtunk.