Megtévesztő Szerelem (BEFEJEZETT)

11.Rész

Chris szemszöge.

Eltelt újabb három nap. Szombat délután van fekszem olvasgatok. Reggel már beszéltem Stellával. Végre jobban érzi magát,és már suliba is fog jönni, aminek nagyon örültem.
Viszont egyvalami agasszt. Apám nem beszélt velem. Egyáltalán.
Pedig úgy tudtam mondani valója van. És a legfurcsább az, hogy nem is látom őt. Szó szerint. Anyát teljesen lefogalja az új gyermekotthon berendezése, így még vele sem tudtam beszélni.
És igen, anya nagyon sok gyermekotthont építetett már nem csak itt New York-ban, hanem más városokban is. Ez volt minden álma, és apa valóra váltotta.
Talán mégis van valami jó abban, hogy maffia.
Csak reménykedtem benne, hogy végre beszélhetek ma vele. Ezért le is mentem a nappaliba hátha végre "elkapom" őt.

Dominic szemszöge
(Chris apja)

–Mikor beszélsz már vele?–zökentett ki gondolataimból Josh.

–Tessék?–kérdeztem vissza értetlenül.

Mire ő, csak csóválta fejét.

És, meddig akarod még Rafaelt életben hagyni?–dobott hozzám egy újabb kérdést.

–Chrisnek látnia kell őt. Meg kell tudnia, hogy ki ő. Nem is tudom miért akarom, hogy találkozzanak... csak úgy érzem meg kell történnie–sóhajtottam fel.

–Ne rágódj rajta sokat, csak magadnak nehezíted meg. Különben is most fontosabb dolognak tartom,hogy az új üzletre koncentrálj, ami nagy dologban érínti az új megállapodást a Mexicóiakkal–kortyolt egy nagyot italába.

–Igen igazad van–feleltem komolyabban.

Ez most tényleg fontos lessz. Mindenképp alá kell iratnunk a szerződést Diegoval. De ez csak az első körút nem ő az egyetlen akit ráveszünk a szerződés kötésre. Minden drogkészítményt, alkoholt, és fegyvereket kizárólag mi tőlünk vásárolhatnak fel. Emellett társként fogunk új klubhelyeket és éttermeket nyitni.
Jól ismerem őt könnyen rá lehet venni mindenre. Talán ő lessz az egyetlen akit nem kell majd erősszakkal rávenni a társulásra. Nem szándékozom átvenni a helyét, viszont több országban és városból kapok híreket hogy kisebb bűnszervezetek jönnek létre amit nem fogok hagyni főleg ha az, az én területemen történik.

Egy óra múlva a repülő térhez értünk ahol már felszálláshoz készen állt a magángépem.

–Négy hosszú óra repülés... máris a rosszulét keringet–sóhajtott fel Josh.

–Ugyan már máskor is kibirtad–veregettem meg vállát nevetve.

–Te könnyen beszélsz... én nem bírom a magasságot–sétáltunk fel a gépre.

–Van egy ötletem–vigyorogtam rá.

–És mi lenne az?–kérdezte.

–Ne nézz ki az ablakon–nevettem fel.

–Hát ezzel tényleg sokat segítettél Dom. Kössz–nézett rám gúnyosan.

–Nah jól van felszállás–engedtem illedelmesen előre, amit gúnyos tekintetével viszonzott.

Ő az egyetlen ember akinek a társaságában így elengedem magam, és aki melett nem kell mindig a keményfiút játszani.
Két géppel indultunk repülni mivel hogy a legjobb embereimet is magammal viszem. Fő az óvatosság.

Stella szemszöge.

A telefonom csörgésére ébredtem.
Ki lehet az? Nyújtózkodtam, és felvettem.Emily az.