Megtévesztő Szerelem (BEFEJEZETT)

26.resz

Sziasztok fogalmam nincs mikor fogok tudni hozni új reszt mivel a telom teljesen tönkre ment igy egyaltalan nem fogok tudni irni. Sajnalom de ez van ha lesz telom azonnal hozom az új reszt előre is koszi mindenki türelmét. 😞😞😞

- Akkor megyünk? - kérdezi Em.

- Persze, csak egy perc! - válaszolom közben elpakolom a könyveim, mivel most lett vége az utolsó órának.

A fiúknak most lesz a kosárlabda meccs, úgy hogy hozzájuk készülünk,vagy is az öltöző elé.
Már épp kifelé sétálnak, mikor rohanva eléjük csapunk. Persze mielőtt bármit is mondanék Christ jól megnézem magamnak. Citromsárga mez, fekete csíkokkal rajta New York felírattal, és az ő csoda száma a nyolc. Elképesztően jól néz ki mint mindig, és persze teljes önbizalommal áll előttem.

- Ez a tied! - lihegem mosolyogva, és a kezébe nyomok egy mini plüss macis kulcstartót, amit a kabalájukról probáltam mintáztatni.

- Nahát! - csodálkozik vigyorogva, és átölel közben egy hatalmas puszit nyom a homlokomra, amitől szokásosan elpirulok.

Boci szemekkel állok előtte, és csak mosolygok idiótán, de hála Emilynek hamar szétfoszlik a rózsaszín köd előttem.

- Gyerünk keressünk helyet! - ragadja meg karom, és húzna, de nem hagyom mert Chris mondani készül valamit.

- Megtennéd, hogy vigyázol erre a cukiságra míg jövök! - nyomja kezembe a kulcstartót. - Jah, és itt a telefonom is! Elfelejtettem a szekrényembe zárni - nyomja tenyerembe azt is.

Gyorsan megcsókol, és már fut is a többiek után, mivel teljesen lemaradt a tőlük.
Nagyokat sóhajtok miközben Emily rángat maga után.

- Csajszi annyira szerelmes vagy! - csóválja gúnyosan fejét, de nem válaszolok csak meglököm a lelátón, hogy üljünk le végre.

- Nagyon jó helyre ültünk, innen mindent látni!

- Nah látod! Mi lenne veled nélkülem? - gúnyólódik Emily, és elém tart egy chipses zsacskót. Fürgén keresem Christ a játekosok között, és pillanatok alatt megtalálom laza, de vonzó tekintét.

Elindult a meccs! Ők kezdenek.
A tömeg hangosan kiált szurkolva a fiúknak.

Elképesztő milyen jól haladnak!
Még sohasem láttam ilyen gyorsnak Christ! Úgy tűnik mindent bele ad.
Max is hozza a formáját mint mindig, és újabb kosarast dob.
Ahogy ez megtörténik Emily leveszi a pulcsiját, és az alatta lévő fehér atlétan Max neve vírit hatalmas betűkkel.
Még, hogy én vagyok szerelmes! Jah persze!

***

A meccs utolsó egy perce van hátra Maxnél van a labda, szalad, és szalad átadja Chrisnek, aki tökéletesen betalál ezzel a dobással pedig, el is dől a meccs. A fiúk, és a tömeg is őrjöngenek Chris nyertes találata miatt.
Lihegve áll, és félig felhúzza mezét, hogy megtörölje homlokát ezzel pedig kivilannak szexi kockái, amitől a lányok sikolya még hangosabbá válik. Persze, nem vagyok féltékeny! Ugyan, miért is lennék? Hisz az enyém! De akkor is kinyirom ezért, az már tuti!
Miután nagy nehezen kijutottunk a csarnokból rohantam is Chrishez, hogy visszaadjam neki a kulcstartót, és a telefonját.
Hirtelen csörögni kezd a kezemben a telefonja. Privát szám, de nem veszem fel. Ahogy elnémul a telefon a kijelző húsz darab nem fogadott hívást jelez.

- Azta, de fontos lehet! Vajon ki hívhatta? - bámulok a képernyője.

- Szia babám! - szolít meg Chris, így felnézek rá.

- Ohh szia! - vigyorgog.

- Mi a baj? - kérdezi, és a telefonja képernyőjét kezdi bámulni.

- Tessék! - nyújtom át neki a készüléket. - Hívott valaki! Jó sokszor!