20.Rész

3.7K 101 0
                                    


- Hétfő reggel van. Felébredni sem akarok nem, hogy még suliba menni! - ordítom anyának.

- Stella esküszöm neked, ha felmegyek a szobádba, én foglak kirángatni onnan!

- Akkor sem megyek! - kiabálok le.

Nem akarok suliba menni, és ennek okát inkább hanyagolom. Nem akarom őt látni sem, főleg meg beszélni vele.

- Stella!

- Igen? - bujtatom ki szemeim, a takaró alól.

- Ez nem megoldás a problémátokra!

- A problémánkra? - ülök fel. - Ez inkább, csak az én problémám! Ő megtette, és ennyi!

- Végig sem hallgatad!

- Te honnan tudod? Azt ne mondd, hogy felhívott téged!

Csak némán áll az ajtóban.

- Anya!

- Jó igen hívott, és akkor?

- Mit mondott neked?

- Semmit, csak azt hogy nem hallgatad végig nem engedted, hogy elmagyarázza.

- Mert nem vagyok kíváncsi a mondandójára!

- Öltözz! Nem szeretnék miattad elkésni! - mutogat rám fenyegetően.

Duzzogva bólintok, és felöltözöm.

Mielőtt a sulihoz értünk anya megkért rá, hogy beszéljek Chrissel, de persze úgy tettem mint aki nem is hallja.
Megállok, a suli előtt. Legszívesebben hazamennék, de ha már itt vagyok nincs visszaút.
Elindulok a tanterem felé, ahol Emily áll.
Megölel, és próbál vigasztalni, mivel vasárnap mindent elmondtam neki. De megkértem rá, hogy hanyaguljok a témát.

A negyedik órámra indultam volna büfé után, amikor a többiektől megtudtam, hogy a tanárnak sürgősen el kellett mennie, így az óránk elmarad. Úgy gondoltam elmegyek a könyvtárba, már rég voltam.
A polcok között sétálok, amikor valaki megérinti a vállam.

- Thomas? Te, hogy kerülsz ide? - nézek rá meglepődve.

- Neked is szép napot! - dől a polcnak mosolyogva.

- Megijesztettél!

- Bocsánat! - mosolyog tovább.

- Nem válaszoltál a kérdésemre.

- Hát tudod - tesz felém, egy lépést. - Követtelek egészen idáig!

Meredt tekintettel nézek rá.

- Csak viccelek! - nevet fel.

- Aha persze - vigyorgok idiótán, közben felsóhajtok.

- Jajj nyugi már Stella! Igazából..., én is ide járok. Csak ritkán járkálok, inkább olvasok szünetekben a termünk előtt.

- Ohh értem nem is gondoltam, hogy itt tanulsz.

- A sors hozzád sodort! - mondja gúnyolódva, közben elég közel hajol hozzám.

Jót nevetek rajta.

- Amúgy, mi van a barátnőddel? Úgy tudom, nem csak engem hagytak faképnél a moziban.

- Kiderült, hogy azért nem jött el, mert egy másik pasi éppen dugta!

- Uhhff..., nem is tudom mit mondjak!

- Jah ez volt, az én reakcióm is nyugi!

- Ha szeretnél róla beszélni, meghallgatlak - mosolygok rá.

Megtévesztő Szerelem (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now