Megtévesztő Szerelem (BEFEJEZETT)

24. Rész

Sziasztok nagyon sajnálom, hogy csak most tudtam feltenni az új részt, de elég sok minden történt velünk 5 nap alatt így csak most volt időm rá.... de mostmár ugyanúgy lesznek részek ahogy eddig.

Stella szemszöge

- Vigyázz magadra nagyon, az úton drágám - szorít magához a nagyi.

- Ígérem, hogy vigyázok. És köszönöm szépen az ajándékot - nézek fáradt szemeibe.

Utoljára még átölelem a taxi előtt, és elindulunk a reptére.
Nagyon jó volt vele, és a papával. Hiányoztak.
Viszont alig várom már, hogy haza érjünk.
Chrissel naponta háromszor beszéltünk, és szinte csak videó chaten. Megbeszéltük, hogy ma éjjel átjön hozzánk, és már nagyon várom.

***

- Segítenél megteríteni? - kérdezi anya.

- Persze, segítek.

Neki állok, és mindent a helyére teszek az asztalon. Az egész házunk karácsonyi fényben úszik. Imádom, hogy anya ilyen odafigyelléssel díszítette fel mielőtt elutaztunk.
Míg anya a konyhában készülődik, én addig gyorsan átöltözöm.
Felveszek egy fekete farmert, és az ajándékba kapott bézs színű kötött pulóverem, amit a nagyi készített nekem.
Annyira puha, és meleg.
A hajam befonva hagyom a vállamon, és leindulok a konyhába, amikor megszólal a csengő.
Tudom, hogy ő az ezért rohanok is az ajtóhoz.
Ahogy kinyitom szó nélkül ugrok nyakába, és magamba szippantom illatát, ami már úgy hiányzott.
Mikor elengedem egyből hosszan megcsókol. Jó érzés újra érezni ajkait.
Előtör bennem az az érzés..., az a furcsa, de jó érzés mikor hozzám ér.
Karjaival szorosan magához húz annyira, hogy érezzem minden porcikáját. Teljesen hozzá simulok. Így maradnék vele kábé... örökre, de az anyai szó hív.
Bemegyünk ő pedig a fogasra akasztja hópelyhektől áztatott kabátját.
Anya öleléssel köszönti Christ. Úgy látom nem, csak nekem hiányzott.

- Hmm... Ezek a finom illatok! - szippant a levegőbe vigyorogva Chris.

Anya csak nevet rajta, és mivel ilyen jó kedvű megkéri, hogy segítsen tálalni, Chris pedig szó nélkül megy utána.
Igazából ma este még Karácsony van hiszen huszonhatodika van.
Végül is, csak együtt töltjük az év legszebb ünnepét.
Már majdnem minden az asztalon van, mikor újra megszólal a csengő.

- Máris megyek! - kiáltom anyának.

Vajon, ki lehet az? Kit vár anya még?
Kinyitom az ajtót, és meglepődve állok meg.

- Ryen? - nézek rá kérdően.

- Helló! - köszön vigyorogva.

- Nahát ki gondolta, hogy találkozunk még - vigyorgok én is.

- Azt hiszem... az anyukád, mivel ő hívott át.

- Igaz is! Ti még randizgattok?

Levörösödve felel egy igennel.

- Mi lenne ha faggatózás helyett, inkább beengednéd? - szólal meg mögöttem anya.

- Ohh tényleg, bocsi! Gyere csak be! - és elkezdek hátrálni.

Anya közelebb lép hozzá, és arcon puszilják egymást.

- Mit hoztál? - kérdezi tőle anya.

- Ohh..., ezt én magam készítettem, krumplisaláta - feleli, és mosolyogva átadja, amit anya megköszön.

Mikor beérünk az asztalhoz Chris, és Ryen bemutatkoznak egymásnak. Sikerül szinte teljesen összehangolódniuk.
Úgy tűnik, tökéletes lesz az este.
Leülünk az asztalhoz, és elkezdünk vacsorázni, közben beszélgetünk.