A Sors ? (Befejezett)

13.rész

Maddison szemszöge:

Másnap reggel még félkómában vagyok, de a hasamban élő kis ördög úgy gondolta, hogy hmm de jó mutassuk vissza anyának a tegnapi ételt, amit bevitt a szervezetébe. Ezért rohantam ki a mosdóba, hogy kiadjam magamból, ami bennem van. Férjem hála égnek nem ébredt fel. Szóval majd szépen vissza bújok meleg ölelésébe, ha itt végeztem. Wc-t lehúzva álltam fel és kiöblítettem a számat. Majd hasamra simítottam és így szóltam.

-Ha így folytatod tovább végképp nem leszünk jóban. - majd visszamentem szobába és vissza feküdve szerelmem mellé aludtam vissza.

*néhány órával később*

Még aludtunk vagy 5 órát aztán gyors reggelit összedobtam magunknak az megettük és készre varázsolva magunkat. Mentünk haza a mi házunkba. Az ajtó elé érve szembesültem azzal, hogy csak egy kulcs volt nálunk és azt is húgom elhozta magával, hogy betudjon jönni. Ajtón bekopogva vártuk, hogy ajtót nyissanak majd Bryanna kócos hajjal nagyokat ásítva nyitott ajtót.

-Mi van húgi hosszú volt az este?

-Haha marha vicces vagy. Alig tudtam elaludni komolyan mondom őrültek házába kerültem. Freden és rajtam kívül mindenki totál leitta magát. És mindet nekem kellett ápolnom és minden gondját baját meg kellett hallgatnom. -mesélte el a tegnap éjszakai és ma hajnali történteket.

Bryanna szemszöge:

Mikor kipanaszkodtam magam gyorsan rendbe hoztam a kinézetem és mentem vissza. Nővérem már egy szépen lezárt borítékkal várt engem. Csillogó szemekkel futottam oda hozzá.

-Tessék olvasd el. És még egyszer sajnálom, hogy nem adtam előbb oda. -mondta.

-Ugyan semmi baj viszont akkor én most ismételtem vissza vonulnék a szobába. Ja és ha valamelyik idióta felkelne akkor csináljatok kérlek velük valamit. -mondtam majd szobámba rohantam és magam után bezártam az ajtót. Ágyamba kényelmesen elhelyezkedtem majd szép óvatosan kezdtem nyitni a borítékot. Kivettem az összehajtott papírlapot belőle majd széthajtogattam és olvasni kezdtem a sorokat.

Drága Bryannank!

2 év rengeteg idő, nem csodálkoznánk, ha már elfelejtettél volna minket. Mégis tudjuk, hogy nem így van és azt is tudjuk, hogy érzed, hogy Sherlock és én is életben vagyunk. Őszintén sajnáljuk, hogy így kellett búcsút vennünk egymástól. Borzalmasan hiányzol nekünk és nap mint nap eszünkbe jutsz. Megkaptuk a meghívókat nővéred esküvőjére, szívből gratulálunk neki és Morannak is. Sok további boldog évet kívánunk nekik. Azt szeretnénk, hogy ha egy ember eljönne hozzánk, de ezt már lehet előbb hallottad, mint olvasod levelünket. A levelet pedig azért írtuk, hogy ha esetleg nem te jönnél akkor kapj valami boldogítót tőlünk és hogy tudassuk veled, hogy szerelmünk irántad egyáltalán nem változott.

Szeretettel a te Williamod és Sherlockod.

A végére már folytak a könnyeim a boldogságtól.Határozottan még mindig imádom ezt a két férfit. Magamhoz öleltem a levelet ésszépen gondosan vissza hajtogattam és visszaraktam a csomagolásba. Majdberaktam a fiókomba. Elő kerestem bőröndömet és elkezdtem pakolni bele néhányszükséges dolgot. Mikor végeztem a pakolással lementem a többiekhez hisz amiótaén a szobámban ügyködök azóta már rég felkelt mindenki és lent beszélgetnek.Leérve foglalok mellettük helyet és becsatlakozom én is a beszélgetésbe.Mindenkinek elmondom a levél tartalmát és megbeszélem velük, hogy akkorbiztosan lehetek e az a személy, aki elutazik pár napra a fiúkhoz. Mindenkihelyeslően támogat. A hosszas beszélgetések következtében Albert Luis Bonde ésFred haza mennek. Mi pedig itt maradunk hárman. Maddyvel estélig beszélgetünk aszobámban majd Moran szigorúan elküldi nővéremet fürdeni és aludni. Amitnővérem morogva, de teljesít. Két nap múlva fogok indulni szóval én is gyorsanlefürödtem és mentem aludni. Mosolyogva hunytam álomra szemeimet. Végre 2 hosszú év után újra láthatom a két férfit, akiket teljes szívemből szeretek.