Trucy kilépett a memória raktározó egységből, túl nagyra nőtt a deviáns önmegsemmisítésének kiváltása ahhoz, hogy az android kockáztasson több fájlt átvizsgálni, ugyanis a HK400 még mindig kellett Connornak. A női modell kinyitotta a kezét és lepillantott a deviánsra miközben elengedte annak alkarját. Tekintete teljesen üres volt.
Küldetés SIKERTELEN
"Végeztünk." Connor abban a pillanatban kijelentette, amint Trucy visszasétált hozzá. Az RK800 felállt a székről, és egy apró biccentéssel jelezte a másik prototípusnak, hogy kövesse. A szintetikus bőr éppen hogy eltűnt kezéről, hogy feloldja a zárt az ajtón, mikor valami hangos zaj törte meg a csendet. A két android azonnal hátrapillantott a hang forrása felé, és — ahogyan azt a női modell sejtette. A HK400 feje adta ki a zajt, ahogyan a kemény acél asztalnak verte a fejét újra és újra. Mindketten csak bámulták az androidot, míg három felzavart ember be nem futott az ajtón, majd körbe nem állták a hibás gépet. Mindegyikük meg volt feszülve, reakcióidejük a maximumra növelve a szituáció miatt, egyedül a parancs hiányzott testüknek a cselekvésre.
"Állítsd már meg, az istenit!" Detektív Reed volt az első, aki kiszabadult a kezdeti sokkból, durván háton lökte a hozzá közelebb álló, alacsonyabb rangú Miller tisztet, közelebb az önmegsemmisítő deviánshoz. Pánikjában visszapillantott még egyszer, majd megragadta a HK400 vállát, hogy így leállítsa. Azonban egy android sokkal erősebb volt, mint egy ember — Miller tiszt tehetetlenül próbálkozott, a hibás gép teste rendületlenül verte a fejét a már sötétkék borította asztalra.
"Én... É— Én nem tudom.. Nem tudom megállítani!" Miller tiszt hebegte a választ, még jobban bepánikolt. A két idősebb és tapasztaltabb emberre nézett válaszért, hogy mit is kellett következőnek tennie, de csak ugyanolyan kikerekedett szemekkel találkozott, mint amilyenek a sajátjai voltak.
"Ebből elég. Abba kell hagynod, most!" A parancs Connortól jött, egy androidtól, de Miller tiszt bármiféle hezitálás nélkül engedelmeskedett. Elengedte a deviáns vállát, és remegő kezekkel kezdte el keresni a gép kezét fogva tartó bilincs kulcsát, még ügyetlenkedett vele egy darabig, míg a jót meg nem fogta. Aztán sietve nyomta bele a kulcsot a bilincs zárjába, azonban amint ez megtörtént, a HK400 abbahagyta az önmegsemmisítését, felállt és ellépett az asztaltól, és—
Két lövés törte meg a hangzavart, és minden elnémult. Kettőt lőttek, és két test esett össze — egyik sem maradt működőképes. Miller tiszt lesokkolva tántorgott hátra pár lépést, tág szemekkel és leesett állal nézte a sötét egyenruháján éktelenkedő thiriumot.
szoftver instabilitás ⤵️
"Szent isten.." Anderson hadnagy motyogta, miközben lassan előbújt fedezéke mögül, tekintete azonnal megtalálta a deviáns testét. A sötétkék thirium lassan egész pocsolyát alkotott feje körül, ami a lyukból ömlött ki. Aztán figyelme oda irányult, ahova a HK400 lőtt, a sarokba, ahol még egy test köszöntötte — Trucy teste. A lövés a GK700 fejét érte, thiriumából a mögötte lévő falra is loccsant. Megsemmisültek. Végül a szétroncsolt android mellett ülő Connorra nézett, aki ellentétben a másik két androiddal egy karcolás nélkül megúszta a lövöldözést és éppen azzal a semleges arckifejezéssel nézett oda és vissza a két test között.
[∆] HALADJ TOVÁBB 5. Várakozás (3) -ra
YOU ARE READING
Detroit: Szemtanú I.
FanfictionINTERAKTÍV STORY: választható fejlemények! (gyilkosságot, káromkodást és egyéb általános D:BH témát tartalmaz) Mikor minden elfajul Detroit városában, egyre több ember keres menedéket a hírhedt drogban, amit 'vörös jég'-nek neveztek el. És mivel a D...