Detroit: Szemtanú I.

5. DETEKTÍV MYERS ASZTALA (1)

Trucy úgy döntött, követi partnerét asztalához. A detektív Gavin Reed mögött volt, aki jelenleg nem tartózkodott asztalánál — a női modell örömére. Nem nyerte el a a GK700 tetszését. Az android ajkainak széle összerándult, mikor az éjszakáról ismét felszínre bukkantak a memória fájlok.

"Oh? Hát, helló ismét! Uh— ugye tudod, hogy nem kell követned?" Detektív Myers felnézett a GK700-ra, fejét oldalra biccentette és abba hagyta a gépelést. Trucy válaszként bólintott, majd tekintetét az asztalra irányította. Alig volt rajta valami személyes holmi, a legtöbb dolog a férfi ügyeiről szólt, rengeteg ragadós cetlire még több emlékeztető volt felfirkantva, a férfitől jobbra egy pohár szelídgesztenyés shake volt egy szendviccsel, amiben sonka, saláta és főtt tojás volt. Már csalódottan fordult volna el az android, mikor megpillantott egy kis figurát, a képernyő sarka mellett bujkálva. Egy gyors scan azonnal meg is mondta, hogy ez 'Claude' volt egy ősrégi játékból, amit 'Fire Emblem: Három Ház'-nak hívtak. Felettébb érdekes.

"Detektív? Szereted a videójátékokat?" Trucy kezdte a beszélgetést, közben nekidőlt a tiszta asztal szélének. A detektív felvont szemöldökökkel és leesett állal bámult az androidra, de nem adott ki semmilyen hangot. Aztán megköszörülte torkát, arcán kissé láthatóvá vált a rózsaszín visszafogott árnyalata, a zavarba hozott emberek legfeltűnőbb jele.

"Miért kérdeznéd ezt?" Elnézett Trucyról és karjait keresztbe fonta melle előtt, ezek mint annak a jelei voltak, hogy valaki átállt a védekező taktika mellé. De miért? A GK700 nem igazán értette, mi oka lett volna zavarban éreznie magát partnerének amiatt, hogy egy több, mint egy évtizedes bábúja volt egy kitalált karakterről. Mindezeket félretéve bökött az android 'Claude'-ra, és Detektív Myers egy mély, megadó sóhajt adott ki.

"...átkozott gép.. eddig senki sem tudta, ez mi." A férfi megrázta a fejét. "Ja, szeretem a videójátékokat. Tudom, már rég túl vagyok azon a koron, a munkahelyemen vagyok, nincs olyan—"

"Detektív, elfelejted, hogy csak egy android vagyok. Nem áll hatáskörünkben, hogy ítélkezzünk mások felett, mint a te fajodnak. De ha tudni kívánod az én megközelítésemet a témához, akkor azt mondanám, hogy ez a videójáték nem gyerekeknek való. Gyilkosságot, brutalitást és nehéz témákat dolgoz fel, hogy csak néhányat említsek." Trucy kezébe vette a figurát, úgy adta a válaszát. Maga 'Claude' alig volt nagyobb, mint a hüvelykujja, a műanyag ami az anyagát adta régóta nem volt forgalomban, plusz a színjei is öregek voltak. Úgy tűnt, a detektív már régóta szerette a videójátékokat. "Én szeretem a videójátékokat."

"..várj, mi? ...Komolyan?" Detektív Myers felvonta szemöldökét meglepettségében, amire az android egy bólintással válaszolt. Vagyis inkább egész hasznosnak találta a videójátékokat. Közülük rengeteg oktatási célú volt, de voltak olyanok, ami a stratégiai képességet vagy kreativitást is segítette — röviden, néhány játék pozitívan hatott az emberekre. "Wow. Oké, na erre nem számítottam. Hm.. tudod, talán tudnék neked mutatni valamit, amit élveznél. Szeretet a stratégiai játékokat?"

"Azt hiszem, igen." Trucy alig láthatóan megvonta vállát. Nem volt értelme elmagyaráznia, hogy hogyan 'szerethetett' valamit, hiszen Detektív Myersnek nem volt meg a kellő oktatása hozzá.

Larry ⤴️⤴️

"Csodás! Muszáj átjönnöd valamikor— vagyis majd később beszélünk róla, most dolgoznom kell." Megköszörülte a torkát és ismét elkezdett elektronikus papírmunkát végezni. Hiába lett minden gépeken elintézve, sajnos az emberiség nem szabadult meg attól a számukra annyira utált munkától. A GK700 egyetértően bólintott és visszahelyezte a figurát a helyére, helyette egy tollat és egy cetlit ragadott meg. Az alapértelmezett Cyberlife betűtípusban kezdett írni, majd 'Claude' fejére ragasztotta: 'TALÁLKOZÓ MUNKA UTÁN'. Detective Myers annyira azért abba hagyta a gépelést, hogy megnézze a partnere mit csinált — egy csintalan vigyorral jelezte, beleegyezett.

"Valamint észrevettem, hogy házi szelídgesztenye shake-ed és szendvicsed van. A feleséged csinálta őket?" Trucy a ételre mutatott miközben feltette a kérdést. A férfi meglepetten pislogott, majd mosolyogva rázta meg a fejét.

"Nem, nem ezeket. Szeretném azt mondani, hogy én voltam az aki csinálta, de a közeli boltban vettem őket. Csak most az egyszer, mivel sietnünk kellett munkába. De eskü, a főztje isteni. Kár, hogy túl elfoglalt a főzőcskézéshez..." Detective Myers felsóhajtott és megragadta a szelídgesztenye shake-et. "Ez a vörös jég nagyon hazavágja a szabadidőnket."

"Van androidotok, Detektív?" A GK700 némi gondolkodás után csak erre a lehetőségre jutott. Ha a pár egyik tagjának sem volt ideje főzni — mivel az embereknek létfontosságú volt a tápanyag, és ők nem voltak alultápláltak — valószínű volt, hogy valaki, vagy valami más főzött rájuk.

"Aha, van. Honnan—" A detektív meglepetten bámult az androidra, de gyorsan lecserélte a meglepettséget egy ravasz vigyor cserélte le. "Ti androidok mindent tudtok, nem? OA400 modell, Mia lett a neve."

Trucy tudta melyik modell volt az OA400: egy viszonylag új háztartási android volt, egy délkelet-ázsiai nőre hasonlított. Napbarnított bőre volt, egyenes sötétbarna haja az álláig ért. Barnászöld szeme körül enyhe szemhéjpúder díszítette az arcát. Alacsonyabb modell volt, mint Trucy, és egy kicsit izmosabb külsőt is adtak neki. Egy gyors keresés 'Mia'-n megmutatta, hogy két éve, 2036. márciusában vették. Az adatok szerint azóta történt vele egy kis módosítás: már kerek, aranykeretes szemüveget hordott — amire természetesen nem volt szüksége — valamint haját nem a füle mögé dugva tartotta távol az arcától, hanem mentazöld hajcsattokkal.

"Miért hord kiegészítőket?" Trucy oldalra billentette a fejét, ugyanis nem értette meg az okát. Detektív Myers felnevetett a kérdésen, arca ismét felöltötte a meleg mosolyát.

"Oh, az a partnerem ötlete volt. Tudod, az OA400-ok elég gyakoriak. Úgy, hogy adunk neki kiegészítőket, nem kell a nevén hívnunk ahhoz, hogy felismerjük, több OA400 közül melyik a miénk. Plusz Mia remekül néz ki bennük, szóval már ezért is megérte! De— nagyon dolgoznom kéne. A kapitány nem szereti, ha lustálkodunk." A férfi az üveg kocka felé intett. Trucy tippje helyes volt ismét, mivel az bizony hogy a kapitány irodája volt.

"Igen, természetesen. Megkereslek, amint Detektív Dahlia végzett a kriminalisztikásokkal folyó találkozással." The GK700 felállt az asztal széléről és ideiglenes búcsút vett Detektív Myerstől, aki kis vigyorral az arcán viszonozta a gesztust, mielőtt visszatért volna a gépeléshez.

Trucy elsétált az íróasztalok sorától, a partnere melletti asztaltól igyekezett minél hamarabb elmenni.  Mivel a partnerét nem zavarhatta a munkában, és Detektív Dahlia még mindig nem került elő, volt még ideje felfedezni egy kicsit.

[∆] DETECKTÍV DAHLIA ASZTALA (1)