Egyszerű, mégis bonyolult

13.fejezet

- Te meg ki a fene vagy? -kérdezi mérgesen Adam, szemeivel jól végigméri az előtte álló fiút, majd bosszusan néz rá. Úgy látszik nem szimpatikus neki Owen...

- Na és te? -kérdez vissza egyből Owen.

- Én kérdeztem előbb -háborodik fel az ajtóban ácsorgó. Mielőtt még jobban elfajulnának a dolgok gyorsan odamegyek hozzájuk.

- Szia Adam -köszönök bénán, majd fogom a törölközőt amit a fürdőből hoztam és ráterítem Owenre, úgy, hogy az egész felsőtestét eltakarjam. Owen elsőnek meglepődik, majd megjutalmaz egy hatalmas mosollyal. - Ismerjétek meg egymást, Adam -fordulok felé, majd a mellettem állóra mutatok, aki csak vigyorog rám. - Ő itt Owen, a cserediák aki nálunk fog lakni.

- Mi? Dehát ő egy fiú! -akad ki pont úgy ahogyan én is, mikor megtudtam, hogy Loretta helyett Owen jön.

- Te is észrevetted, zene füleimnek -szólal meg ismét Owen.

Én csak egy szemforgatással reagálok, majd folytatom a csevejt mielőtt még Adam szólna be Owen-nek.

- Először úgy volt, hogy lány jön, de kavarodás történt, így Owent sózták a nyakamra, visszacserélni nem lehet, már próbálkoztam -sóhajtok. Úgy éreztem meg kell magyaráznom a dolgot neki, pedig igazából semmi köze hozzá, hogy kit látok vendégül a házamban...

- Édes engem keresel? -sétál be a házba Avery, egyenesen párja mellé. Már csak ő hiányzott. Ha a szememmel ölni tudnék...

- Igen, hozzád jöttem -köszönti csókkal kedvesét. Ezután Avery szeme megakad a még mindig törölközővel körbetekert Owen-en.

- Biztos te vagy a cserediák, szia -nyújtja felé kezét, hogy bemutatkozhasson.

- Beszélnünk kell -mondom határozottan, majd mielőtt még kezet foghatna Owen és Avery, elkapom nővérem csuklóját és elkezdem húzni magam után. - Te pedig öltözz fel rendesen! -fordulok hátra egy pillanatra Owen felé, aki bólintva jelez, hogy megértette. Remélem mire visszaérünk már lesz rajta rendes ruha...

- Nem gondoltam volna, hogy ennyire hiányzom -poénkodik, de mikor kicsit távolabb húztam a többiektől, és elengedem a karját, majd morcosan szemeibe nézek, elszáll a jókedve.

- Te tiszta hülye vagy! Miért írtad át a lapot? Miért csinálsz bajt fölöslegesen? Tudod milyen nehezen oldottam meg a dolgot, és rendeztem el, hogy Owen ne kerüljön utcára!? -esem neki.

- Nem tudom mit vagy úgy oda.. szereztem neked egy pasit -rántja meg a vállát.

- Hallod magad? Hogy veheted ilyn félvállról a dolgokat? -túrok hajamba idegesen.

- Hogy győzted meg anyát? -kíváncsiskodik.

- Azt hazudtam, hogy Owen meleg, szóval tégy úgy, mintha te is így tudnád -kötöm az orrára, mire egyből bólint.

- Ne aggódj, beszélek majd anyával, hogy ne kapj büntetést.. -próbált nyugtatni.

- Miért?

- Mert mégis csak az én hibám.. -feleli.

- Nem az érdekel miért akarsz beszélni anyával, az érdekel miért csináltad. Miért írtad át a nevem máshova? Miért akartál megint bajt okozni nekem?

Mielőtt még válaszolna közelebb lép hozzám, majd nyugodt hangon válaszol kérdésemre.

- Te elmondtad Adam-nek a fogadásom, amit a barátnőmmel kötöttem, akkor mondtam neked, hogy ne avatkozz az ügyeimbe, de te nem hallgattál rám. Vedd úgy, hogy ez volt a büntetésed, és ha továbbra se hagyod békén a kapcsolatomat, akkor várhatsz még ilyen meglepetésekre a részemről -mosolyog ártatlanul.