Egyszerű, mégis bonyolult

11.fejezet

- Itt valami félreértés van -pattanok fel, majd odasétálok mellé, hogy én is jobban szemügyre vegyem a kezében tartott lapot. Az a lap van a kezében amiben, a cserediákok nevei szerepelnek, pontosan az a lap amire, én tisztán emlékszem, hogy beírtam a nevemet egy bizonyos Loretta Brown mellé. Szememmel egyből Loretta nevét keresem, mert tudom, hogy mellette a saját nevemet is megtalálom.

- Nem történt félreértés, látod itt a neved -mutat a saját neve mellé, és ott virít mellette fekete fehéren, az én nevem is. Valaki átírta a lapot...

- Én Loretta mellé írtam a nevem!

- Az nem lehet, mert Loretta neve mellett... valami Emma van -ránt vállat.

- Beszélek Miss Fisherrel, te nem lakhatsz nálam -rázom nemlegesen fejem, hogy még jobban nyomatékosítsam mondandóm.

- Hát ha te nem fogadod be, én szívesen megteszem -szólal meg a mellettem álló Amy is.

Tény, hogy az előttünk álldogáló Owen elég jól néz ki. Körülbelül egy fél fejjel lehet magasabb nálam. Barna haja van, és zöld szeme. Nagyon szép mosolya van, és cuki gödröcskéi is vannak. Öltözete egyszerű, de ettől függetlenül egész megnyerő. Egy fekete pólót visel, kék farmer nadrággal. Ha most nem lenne Adam, aki épp egy másik lányt ölelget, akkor azt hiszem elég hamar eltudná csavarni a fejemet az előttem álló fiú, aki még mindig vigyorog.

- Állítsd le magad! -nézek rá szúrós szemekkel Amy-re. Ő erre csak szomorúan lebiggyeszti ajkait. - Inkább keressük meg Miss Fishert -fogom meg csuklóját, és kezdem el húzni. - Te nem jössz? -fordulok vissza Owen-hez, aki zavartan bólint, majd követni kezd minket.

Nagy szerencsénk volt, mert alig léptünk be az iskolába, Miss Fisher pont akkor lépett ki az egyik osztályból. Így egyből utána szóltam, hogy el ne kószáljon valahova.

- Miss Fisher, valami félreértés történt -kapom ki Owen kezéből a lapot, majd odanyújtom Miss Fisher-nek, és folytatni kezdem. - Valaki átírta, én Loretta mellé írtam a nevem!

- Igen tudom, de a nővéred elkérte a lapot és kijavította, azt mondta, hogy ezt veled is megbeszélte -mondja, nekem pedig nagyra nyilnak szemeim. Nem hiszem el, hogy ebben is az ő keze van.

- Tessék?

- Szegény Owent nem választotta senki, pont helyettesítettem a nővéred osztályában, ahol megemlítettem ezt az apró gondot, a nővéred pedig volt olyan rendes és azt mondta, hogy megbeszéli veled otthon, hogy hadd menjen nálatok Owen. Még aznap kijavította a lapot, miszerint te mindenről tudsz és beleegyezel. -magyarázza.

- Nem lehet visszacserélni? Nem jöhet mégis inkább Loretta? -kérdezem reménykedve. Anya ki fog nyírni, ha hazaviszek egy fiút!

- Sajnos nem, Loretta máshoz megy, Owen már a te problémád -mutat a hátamnál álló fiúra, hátrafordulok, mire Owen megjutalmaz egy nagy mosollyal. Miss Fisher ezután fogja magát, és csak úgy otthagy.

Owen most már tényleg az én problémám... De, hogy fogom ezt megoldani?

- Nos akkor.. befogadod? -fordulok Amy felé, ő az utolsó reményem.

- Hidd el én szívesen megtenném -méregeti elég feltűnően a fiút. - De anyám kinyírna -sóhajt.

- Engem is kifog -fújom ki a levegőt. Nincs más választásom, bele kell törődnöm, Owen nálunk fog lakni, az utcán mégse aludhat...

- Alig várom, hogy körbevezess az új "ideiglenes" otthonomban, Lizi -karolja át vállaimat Owen.

- Először is, nincs becézés. Az csak a barátaimnak lehet, és te nem vagy az, másodszor meg.. nincs érintkezés -söpröm el kezeit.