Fényed akár a csillagoké

20.rész

- Elég nyomorúságos vagy te , nem kell még az én problémám is neked. – ezt hallva szemöldökei homloka tetejére szaladtak, de a lebaszás helyett csak egy halvány mosoly jelent meg arcán.

- Akkor nem mondod el? – kérdezett rá újból.

Figyeltem pár pillanatig, de arca nem változott és tényleg olyan volt mintha érdeklődést mutatna.

- Van egy lánya az új sulimban Hanuel , nagyon jóba lettem vele és ma vele mentem el bulizni. – elmeséltem neki a történteket, persze nem olyan részletesen mint Minjaenak de annyira pont elég volt hogy megértse a dolgokat. – És most nem tudom hogy mit gondoljak róla. – Sehun egy szót se szólt végig, némán hallgatott végig.

- Nem ismerem ezt a Haneult vagy mi a neve. – szólalt meg végül .- De a másik kis barátnődnek igaza van, adj neki egy esélyt. Lehet nem véletlenül viselkedett így. – meglepődtem hogy ennyire pozitív tanácsot kaptam tőle.

- Ha már mindketten ezt mondjátok biztos így lenne helyes. Talán csak túl mérges vagyok rá, ezért nem látom be én is. – sóhajtottam fel. – Köszönöm a tanácsot. – mosolyogtam rá.

- Nem tesz semmit. – rántott vállat. – De ennyi volt a lelki segély szolgálatból. – tápászkodott fel a székből. – Veled ellentétben valaki dolgozik is nem csak bulizik.

- Jaj, hát persze! – forgattam meg szemeimet. – Veled ellentétben nem mindenki egy papi.

- Mi az hogy papi? – háborodott fel.

- Hát az este közepén lejössz tejet inni. – mutattam az immáron üres bögrére. – és olyan nehezen állsz fel mint egy térd fájós papa.

- papa a fejed! – vágta oda hozzám majd elindult felfelé az emeletre. Én csak nevettem egy jót majd utána szóltam.

- Oppa! - meglepetten fordult hátra. – Jó éjszakát!

- Neked is! – bár továbbra is a szokásos komoly ábrázata volt, szemeiben megváltozott a csillogás és lehet csak hiú ábránd, de szerintem  miattam törtét.

Nem szoktam oppának hívni, talán ezt váltotta ki belőle az örömet. Ha néha napján hozzá szolok akkor is ,,hé, te" vagy ,, Sehun"-nak szoktam hívni. De mivel most tényleg kedves volt hozzám, úgy éreztem meg engedhetem ezt magamnak.

Minjae-nak leírtam a Sehunnal folytatott beszélgetésemet majd én is jobbnak találtam ha lefekszek aludni.

Délután 4 volt hogy rávettem magam hogy kivánszorogjak az ágyból. Az is azért mert a nappaliban hagytam még hajnalban a telefonomat. Ahogy lementem egy kávét szürcsölgető Kyungsooval találtam szembe magam.

- Jó reggelt!

- Jó sokáig aludtál. – tette le a kezében tartott csészét. – Jó volt a buli?

- Igen, fogjuk rá. – erőltettem egy mosolyt magamra. – Nem láttad a telefonomat?

- Konyhában van.

A helységbe beérve meg is pillantottam a pulton lévő készüléket. Gyors megnéztem hány százalékon van, és ahogy megláttam hogy 4% egyből rohantam fel a szobámba nehogy kikapcsolódjon. Miután feltettem töltőre megnyitottam a chatet ahol megláttam hogy Hanuel vagy egy rakás üzenetet írt.

Hanuel

Most tértem észhez, kérlek ne haragudj alig emlékszek valamire de arra igen hogy miket mondtam neked. Vagyis a nagy részére, nem akartam azokat mondani.

Én...ah bassza meg annyi mindent el kell mondanom.

Pont TE nem érdemelted ki azt hogy így beszéljek veled.

Kérlek írj majd vissza, adj egy esélyt és elmondom mindent.

Miután az utolsó pár üzenetez elolvastam kiléptem a chatből és Minjae üzenetére mentem.

Minjae baba

Mi a fene!!!!

Hát ez meglepet

Oh Sehunt érdekelte mi van vele.

Nem lehet hogy volt valami abba a tejben?

Felnevettem ahogy üzenetét olvastam majd vissza írtam neki.

Eunji baba

Én még mos se hiszem el hogy megtörtént, de az is fura hogy azt hitte Jisung miatt sírok.

Minjae baba

Szerintem cuki volt a maga mondján , hisz így úgy jön ki mintha féltene tőle nem?

Eunji baba

Nem tudom, én már semmit nem értek.

A nap további részét fetrengéssel töltöttem egészen este 8-ig amikor is írt Hanuel hogy holnap nem jön suliba de délután menjek át hozzá amikor akarok, mivel megakarja beszélni a történteket. Vissza írtam neki majd lementem a konyhába valami rágcsa után kutatni. A nappaliban volt Chen és Baekhyun akik valami filmet néztek, a konyhában pedig ismét Sehun volt belefejelve a hűtőbe. Nem nagyon foglalkoztunk a másikkal , felállva az egyik székre kinyitottam a rágcsás szekrényt és turkálni kezdtem benne amíg nem találtam meg a pár nappal ezelőtt vett chipsemet.

- Elfogsz hízni ha folyton eszel. – vette ki kezemből a zacskót és vissza tette a szekrénybe.

- Az majd az én dolgom lesz. - nyúltam volna ismét a Chipsem után de megfogta karomat és elhúzott onnan és leültetett az egyik székre.

- Edd inkább ezt. – tett le elém egy almát.

- Nincs kedvem megpucolni meg megmosni, ah a chips könnyebb. – álltam volna fel de vissza nyomott.

- Lusta kurva eget. Add ide! – vette ki kezemből az almát és a csaphoz sétált. Megmosta a gyümölcsöt majd egy késsel a kezében nekiállt megpucolni. Meglepetten néztem végig ahogy össze vágja majd leteszi elém egy tányéron. – Neked is ugyan ennyi időbe telt volna. – morogta.

- De így finomabb. – mosolyogtam rá és be is kaptam egy szeletet.

- Gondoltam. – forgatta meg szemeit majd ő is nekiállt joghurtjának.

- Holnap átmegyek Haneulhoz megbeszélni a dolgokat. – törtem meg a csendet.

- Majd alakul valahogy, egy próbát megér.