Fényed akár a csillagoké

29.rész

- Szeretnél ..- köszörülte meg torkát. – Nálunk aludni? - arcán halványan látható volt a pír.

- Nem akarok zavarni.. meg hát a kanapétok nem néz ki olyan kényelmesnek. – nevettem el magam ezzel remélve hogy megtöröm ezt a bizarr légkört.

- Nem kel ott aludni, nekem francia ágyam van és simán elférnénk. De persze ha nem akarod nem erőltetem! – emelte fel egyből kezeit .- Majd alszok valamelyik Hyungal vagy a kanapén.

Nem igazán tudtam mit mondjak neki erre. Őszintét megvalva lenne kedvem náluk lenni, de ahogy látom Jisung piros arcát és ide-oda cikázó szemeit , tudom hogy neki nem csak egy sima baráti ott alvásról lenne szó.

- Nem hiszem hogy ez ne..

- Itt a rendelés! – jött be a terembe Yuta és három kis pohárral egyensúlyozva közeledett felénk.

- Add ide! – kiáltott fel Mark. Winwin nevetve kezdett el szaladgálni az idősebb telefonjával a kezében.

Ezzel nem is lett volna baj csak a nagy szaladás közben nem figyelték merre is mennek és ahogy elénk ért Yuta, Mark meglökte Winwint aki meg fellökte Yutat így a poharak tartalma rám és Jisungra borult de kettőnk közül is inkább rám. Ahogy bőrömre csapodott a forró ital egyből felkiáltottam.

- Bassza meg! – álltam fel és egyből levettem blézeremet ami csurom kávé volt és a leforrázott borrészeimet kezdem el dörzsölni.

- Jézusom! – Jonny és Taeyong egyből hozzánk rohantak és egy – egy üveg vizet felkapva mit se törődve ránk borították azt, vagyis ahol borunkhöz érte az ital.

Jonny egyből mellkasomra öntötte a vizet és kezeimre.

- Normálisak vagytok? – förmedt rájuk Jisung. – Eunji jól vagy? – aggódva nézett arcomra, de ahogy mondtam hogy igen tekintete lejjebb vándorolt. Követtem tekintetét és akkor láttam meg hogy az ingem teljesen elázott így rám tapadt és a víznek hála a melltartóm utolsó fodra is kirajzolódott. Egyből magam elé kaptam a blézeremet és az üveget kikapva Jonny kezéből Jisung arcába locsoltam. Hát mit ne mondjak a többiek szét nevették magukat, de én komolyan néztem Jisungra.

- Legalább ne ilyen feltűnően. – mondtam neki dühösen. Mielőtt válaszoltam volna Jonny felé fordultam. – Kérhetnék egy tiszta pólót?

- Persze, gyere! – követve őt az öltözőbe mentünk ahol az egyik szekrényből kivett egy fekete mintás pólót. – Tessék, ráérsz vissza adni.

- Köszönöm! – vettem át tőle.

- Vissza megyek a többiekhez.- csak bólintottam majd elfordultam tőle és vártam hogy kimenjen hogy végre át vehessem a felsőmet, de mielőtt kilépett volna az ajtón vissza fordult. – Ne szórakozz Jisungal, ha nem gondolok komolyan ne kínozd. –és ezzel ott hagyott.

Néma csendben álltam, majd átvettem a felsőmet.

Igaza van. Mit is keresek én itt?

Amilyen gyorsan tudtam vissza mentem a többiekhez akik már feltakarították a kiboult italokat.

- Haza kel mennem, hívott bátyám . – kaptam fel táskámat ás blézeremet.

A többiek is tudták hogy hazudok de nem mondtak semmit, engedték hogy elmenjek. Amire haza értem nagyjából lenyugodtam de ahogy beléptem jött a következő idegbaj.

- Park Eunji! – trappolt felém bátyám ahogy beléptem a nappaliba. – Most hívott a matek tanár hogy egyes lett a dolgozatod! Nem hiszem el ,annyit gyakorlatunk! – dühös volt, de valahol csalódott is volt a hangja.

- Sajnálom, a következő jobb lesz. –reméltem hogy ennyivel letudom de nem.

- Nem! Megbeszéltem a tanárnőddel hogy holnap újból próbálod. Ha az nem lesz legalább hármas akkor....akkor nem mehetsz iskola után sehova!

- Mi az hogy nem mehetek sehova? – kaptam fel én is a vizet. – Úgy csinálsz mintha azért lenne szar a jegyem mert leszarom! Közben meg te is tudod mennyit tanultam!

- Ne beszélj csúnyán! És nem érdekel! Ha nem lesz hármas nem mehetsz sehova amíg ki nem javítod.

- Most ezzel mit érsz el szerinted? – kérdeztem meg nevetve. – Itthon se vagytok soha hogy ellenőrizhetnél hogy hol vagyok? Bezársz a házba? – kérdeztem meg gúnyosan.

- Be!- vágta rá.

- Chanyeol , nyugodj már le! – szólt védelmembe Baekhyun. – Ez csak egy hülye jegy, hallottad majd ki javítja.

- Neked muszáj mindenbe bele szólnod? – horkant fel bátyám.

- Ha nem lennél ilyen hülye akkor nem kellene !

- Bezzeg ezelőtt nem voltam hülye mi? – ezt hallva Baekhyun megdermedt. – A kocsiban tudtál könyörögni mi?

- Te..- Baekhyun egy pillanat alatt termedt Chanyeol előtt akinek egy jó apait-anyait behúzott. Bátyám meglepetten tántorgott hátra de ahogy felfogta mi történt ő se hagyta magát.

- Fejezzétek már be! Jézusom! – kiáltottam fel ahogy a két fiú egymásnak esett. – Fiúk! Valaki! - ahogy szólongattam a többieket akkor jöttem rá ,hogy csak hárman vagyunk együtt. Amilyen gyorsan tudtam küldtem egy SOS-t a közös csoportba. Ez volt az amit csak a legnagyobb vészhelyzetben használunk, és nagyon remélem hogy a fiúk komolyan veszik.

Hiába kiabáltam nekik hogy hagyják abba, mint akik meg se hallották. Kétségbeesésemben megfogtam a mellettem lévő vázát és rájuk borítottam a benne lévő vizet hátha attól abba hagyják de a dűh ami egymás iránt tápláltak, meg se zavarta az hogy vizesek lettek. Baekhyunt neki vágta a falnak bátyám , nagy volt az erőviszony különbsége csoda hogy eddig bírta tartani magát a fiú. Behúzott neki egyet és amikor a másodikat is akarta megragadtam Baehyungot és magam mögé húztam, de túl gyorsan tettem. Fájdalmasan nyögtem fel ahogy hátra estem a földre, sírva fogtam arcomat és így néztem fel bátyámra aki ledöbbenve nézett rám.

- E-Eunji én.

- NE ÉRJ HOZZÁM! – kiáltottam rá. Megütött, a saját bátyám.