Fényed akár a csillagoké

24.rész

- Csak egy kis részlet. – mondta egy kis gondolkodási idő után.

Lecsavartam a rádiót hogy semmi ne zavarja a fiú hangját. Halkan kezdett neki de pár szó után belelendült és én csak leeset állal hallgattam végig. Ahhoz képest hogy azt mondta kis részt fog elég sokáig énekelte, illetve rappelte el a dalt.

- Wao! – kiáltottam fel ahogy végzet. – Ez nagyon jó lesz!

- Még van rajta mit javítani, jelenleg eddig vagyunk készen. Chanyeollal mindig változtatunk rajta valami, ha így haladunk jövő ilyenkorra se lesz kész. – rázta meg a fejét szórakozottan.

- Nekem még így is jó lenne. Ne legyetek telhetetlenek!

- Könnyű ezt mondani.

Ahogy hazaértünk, beálltunk a garázsba majd megvártam Sehun hogy bezárja a kocsit és bementünk a házba.

- Megjöttünk! – léptünk be a házba.

- Nappali! – kiáltott vissza Suho.

Ahogy mentenem és megláttam hogy mindegyikük a ott ül , csak boldogan huppantam le bátyám mellé és egy cuppanós puszit adtam arcára amit meglepetten fogadott.

- Na hát mi ez a jó kedv? – karolta át hátulról Jongin. – Csak nem valami fiú van a háttérben? Megcsalsz? – tettetett ijedséged.

- Sose csalnálak meg! – szálltam be a színjátékba amin jót nevettek a többiek is.

- Na de tényleg? Mi történt? – kíváncsiskodott Baekhyun.

- Mindent megbeszéltem Hanuellel és nem fogjátok elhinni amit mondok! – kezdtem neki izgatottan. – Kiderült hogy Mart Tuan az unokatesója akinél lakik. Értitek? Mind végig ő is a Got7-el alkot, és mindketten féltünk elmondani a másiknak de így hogy kiderült hogy mindketten ugyan olyan helyzetben vagyunk annyira más lett minden! – nem is tudom mikor voltam utoljára annyira boldog mint most. És ezt a többiek is láttál és rájuk is ráragadt. Így az este további részében mindenki arcán ott lapult a mosoly és ami a legmeglepőbb volt hogy még Sehun is végig velünk maradt. Pedig ő általában vacsora után felvonul a szobájába de most ez egy kivételes este volt, és amikor leült mellénk azzal a szöveggel hogy ,, én is játszok" és a maradék uno kártyáért nyúlt amikből kivett 7 db, a többiek is belátták hogy tényleg minden dolog jóra változott a mai nap során.

-Ez az! – kiáltottam fel ahogy ismét én nyertem a kört.

- Ez nem igaz! – hisztizett be Baekhyun. – Csalsz!

- Nem csalok! Ti vagyok bénák! - nyújtottam rá a nyelvemet.

- Ne nyújtogasd a nyelved ! – húzta rá arcomra a sapka elejét Xiumin. – Egyébként ez a sapka nem...

- Játszunk még egy kört! – szakította félbe Sehun. Hálásan néztem rá ahogy elkezdte keverni a kártyákat. Megmenekített minket egy kínos helyzettől, de tudtam hogy még így is feltűnt a dolog a többieknek és ahogy Baekyhun félreismerhetetlen vigyora tárult szemeim elé, már biztos voltam a dologban. Egészen 11-ig játszottunk de utána mindenki eltette magát holnapra. Végre mosolyogva aludhattam el és éreztem, sose fogom elfelejteni ezt a napot.

Másnap már mosolyogva köszöntött az iskola előtt Hanuel akivel ismét együtt voltunk egész nap mint ezelőtt. Ebéd szünetben leírtam a történteket Jisungnak , aki bár még a tegnapi üzeneteimet se olvasta el, fontosnak tartottam hogy ő is tudja minden okés.

- Még mindig nem írt? – pillantott a telefonomra Hanuel.

- Nem. – ráztam meg a fejem.

- Kicsit bunkóság ez tőle. Meddig tartana vissza írni?