Make me your villain!

Atyáskodó

Ray Craven:

A hangokra kinyitotta a szemét,de nem épp az fogadta amire számított. A férfi eléggé gondterheltnek tűnt miközben eloldotta. És nem tudott mit kezdeni a helyzettel, pontosabban, hogy mit is mondhatna. Helyette csuklójait simogatta mikor azok kiszabadultak, vörösek voltak,de ez cseppet sem zavarta,ing alatt úgysem látja senki. De közben a másik arcát fürkészte, végül mégis csak úgy döntött,hogy megtöri a csendet. Hiszen ha hallgatnak azzal sem lesznek előrébb. Megfogva a férfi karját emelte fel magát kissé.
- Evan, baj van? Ha ..ha az előbbi dolog, szóval, érted.

Evan Petterson:

Igazsàg szerint kàr lett volna tagadnia, hogy ő is lefáradt s egy forró zuhanyon s fetrengésen túl nem sok mindent akart csinàlni. Mikor megérezte a másik érintését s meghallotta a kérdést, kissé zavart arcot vágott.
- Az előbbi? Mi zavart volna abban, hogy én vagyok felül vagy ... mire gondolsz? - nem értette hirtelenjében mit akart a másik. Most azon aggódik, hogy ő megbànta e az elöbbit? Vagy hogy amiatt rágja magát nem volt e túl agresszív s vad? Igaz, azon is el fog gondolkodni, hisz nem szokott ő ilyen vulgàris s àllatias lenni, s ritkán fordult elő ez vele, de most kivételesen nem ekörül forogtak gondolatai.

Ray Craven:

- Nem,nem így értettem. Csak látom, hogy nincs minden rendben. Általában az ember a szex után nem vág ilyen savanya pofát mint te, és azt hittem, hogy az előbbivel volt gondod.- megvakarva tarkojàt engedte el a férfi karját és dőlt vissza. Nem igazán akart megmozdulni,nem is igazán bírt volna ha őszinte akart lenni. Ahhoz még túlságosan égett mindene.

Evan Petterson:

- Akkor? - rázta meg fejét kicsit. Nem akarta hogy a màsik azt higgye valami nem volt rendben az előbbivel, így mikor Ray a hátára dőlt, ő fölé magasodott.
- Neked nem tetszett az előbbi aktus? Őszintèn Ray. Ha valami nem volt rendben, akkor csak mondd meg. - nézett szemeibe. Lehet el kéne vinnie a fürdőbe, hogy megmosakodhassanak s utána hagynia kellene pihenni, ràférne. Talàn ő is melléfeküdne egy kicsit, hisz olyankor mind a ketten megnyugodnának. Legalábbis ezt vélte felfedezni magán s a másikon is.

Ray Craven:

Megemelve szemöldökét nézett rá, hogy aztán kezével össze borzolja a haját.
- Én egy szóval nem mondtam, hogy ne élveztem volna. Hidd el,ha valami zavart volna, akkor abban a pillanatban szóvá tettem volna. Nem vagyok akkora fájdalom tűri képességgel megáldva, hogy mindet elviseljek. De ez mind olyan dolog volt amit kimondottan élveztem. Kivéve amikor itthagytál, bocsánat,a háttérben meghúzódtál. Az egy kicsit szemét húzás volt tőled.

Evan Petterson:

Haloványan, de elmosolyodott.
- Nem gondolod, hogy csak itt hagylak, anèlkül hogy végignézzem? Ahhoz tényleg nagyon fel kéne húznod, Ray. - sóhajtott, majd elemelkedett tőle, őt pedig karjaiba vette s felkelt az ágyról. - Ne rúgkapàlj, csak a fürdőbe viszlek, mert szerintem mindkettőnknek jót tenne egy forró zuhany. - szólt rá s indult is kifelé vele. Szóval tetszett neki minden amit tett, s mondott. Micsoda egy beteg perverz alakkal szűrte össze a levet, de örült, hogy így van. Másnak nem mutatta volna meg mindezt, nem véletlenül, de Ray... benne megbízott, teljesen. Lehet egyszer ez lesz a veszte, de ha a férfi miatt kell meghalnia, hàt boldogan fogja megtenni.

Ray Craven:

Nem ellenkezett, hogy a férfi karjában kötött ki.
- Evan, tudok menni a saját lábamon is.- morogta az orra alatt, ahogy a férfi nyakához hajolt és beszívta az illatát. De a gesztus azért mégiscsak jól esett neki és igazat kellett adnia neki. A fürdő jót fog tenni, bár inkább hideg kellene neki.- Elmondod, hogy min gondolkoztál az előbb,vagy inkább ne kérdezzek semmit. Te mondtad, hogy jobb kibeszélni, megbeszélni mint hallgatni. Abból úgyis csak baj lesz. Kivéve ha olyan lesz mint az előbb, mert az nem baj. Lehet máskor is felhúzlak.- nevette el magát.