Make me your villain!

Kicsiny mese vége

Evan Petterson:

Sóhajtva hallgatta a másikat, türelmesen, egy ideig. Érezte, hogy figyeli, s láttott a tekintetében mindent. Miért kell mindent erőszakkal megoldani? A fenyegetőzéssel s mindezzel csak egymást hergeli ez a két marha. Nézte, ahogy Ray a fiú arcába hajol, s kezdett neki is sok lenni ebböl.
- Elég! - mordult fel figyelmeztetően, mindkettejükre. - Vissza, Ray. - utasította, barna szemei feketén csillogtak. - Te pedig, menj most el. Majd később megbeszéljük. - nézett Dimitrijre, de tekintete cseppet sem változott. Fejével intett az ajtó felé, jelezvén, nem türi tovàbb ezt az egészet. Amaz egy szó nélkül àllt fel, fejét leszegve, de Ray-re úgy villámlottak szemei, mintha ott helyben meg tudná fojtani. - Majd beszélünk, ugye? - kérdezte halkan, mire csak egy horkantás volt a férfi felelete. Nem méltóztatott rendesen válaszolni neki, de ez elég is volt. Dimitrij távozott, s amint az ajtó becsukódott, felkelt s megragadta a másikat. - Nem tűröm el, hogy az én lakásomban bàrki is fenyegetőzzön. Tőled sem. Most pedig higgadj le, mert a forró fejeddel nem tudok mit kezdeni. - eresztette el, s ellépett tőle, hogy teret adjon a másiknak. Nem akart vitát, de tudta, hogy ennek még koràntsints vége.

Ray Craven:

Szóval higgadjon le? Férfi kezére nézett amellyel tartotta,majd vissza vezette az arcára a tekintetét.
- Higgadjak le?- gonosz mosolyra húzta ajkait,ó,ha neki ez kell, akkor megteszi. - Rendben, ahogy kívánod, akkor ha megbocsátasz elmegyek sétálni egyet és kiszellőztetem a fejem. - az ajtó felé pillantott,ez a szarzsák még nem juthatott messzire. Evan pedig egy szót sem szólhat azért ami a lakásán kívül történik. Megkereste az autó kulcsait, hogy a fegyvert is magához vehesse és az ajtó felé indult,de még mielőtt kilépett Volna rajta vissza fordult.- Majd jövök.

Evan Petterson:

Nagyon reménykedett abban, hogy nem fog ostobaságot csinálni, így engedte. Bízott benne annyira.
- Várlak majd, Ray. - szólt utána, pont olyan lágyan ahogy szokott vele beszélni. Ő maga pedig az erkélyre ment, hogy rágyújthasson egy szál cigarettára , s elgondolkodhasson hogyan oldhatná meg ezt a problémát. Mert ez az volt. Dimitrij mindig is bajos volt, mikor együtt volt vele akkor is. De majd elintézi. Miután elszívta azt az egy szálat, szigorúan egyet, visszament a lakásba, hogy rendbe tehesse, ami felfordulást okoztak.

Ray Craven:

Egyenesen az autójához ment,a kesztyűtartóból elökereste a fegyverét,amit a derekánal hátul az övébe sülyesztett. Majd a hátsó ülésről a zakóját ,amit fel is húzott. Ha megtalálják az a piperköcöt az isten sem szedi le róla . Ezekkel a gondolatokkal kezdett el sétálni egy bizonyos irányba, bár ez elég nehéz menet lesz,ha meg akarja találni.

Evan Petterson:

Ha őszinte akart lenni, akkor ideges volt. Nem is kicsit, s ezt annál jobban érezte, miként az idő telt. Vajon Ray mikor jön vissza? Felesleges lett volna ezen gondolkodnia, hisz ilyenkor az ember hosszú sétákat szokott tenni, nem ia figyelve merre megy. Ő is csinált ilyet, nem egyszer. Az egyetlen amit nem szeretett volna, hogy utána megint nekiálljon vele veszekedni. Legalább Dimitrij volt olyan okos, s tudta még mindig, hogy ha ő elküldi, egy pár napig hallani sem akar róla. Régen is ez volt, mikor összekaptak vagy elege volt belőle. Elküldte, aztán a kis hülye sirva jött vissza könyörögni neki. Felmordult az emlékekre, s elővett egy poharat s az italt, hogy kicsit levezesse a feszültséget. Le kéne szoknia...

Ray Craven:

Nem tudta mennyi ideje sétál,haragos tekintettel járva az utcákat,olykor megállva és egy egy szőke hajkoronával megáldott embert megnézve magának. De mindig csalódás lett úrrá rajta. Mi lesz ha mégis megtalálja? És ha tényleg annyira elborul az agya, hogy végez is vele? Nem,nem tudta volna sajnálni, és Evan reakciója sem érdekelte. Ha annyira szarul esne neki, akkor csak Dimitrij állítását fogja igazolni. De úgy látszik nem lesz szerencséje, sóhajtva döntött úgy, hogy vissza  fordul  . Ideje lesz vissza menni mielőtt még Evan kezd el aggódni miatta. Csak annyi időre állt meg amíg rágyújtott és egy hosszat szívott bele a szálba. Mire vissza ér,addigra ő lesz a nyugodtság mintapéldánya és Evan-nek egy szava nem lehet.