Evan Petterson :
Látta rajta, hogy hamarosan el fog aludni, a monoton autóhang, a suhanó lámpák, az est lefáraszthatta társát. Vett egy mélyebb levegőt, s levette magáról zakóját halkan, hisz a fűtés bőven elég volt neki, otthonáig pedig volt hátra még bőven pár perc. Szóval harminc éves létére ez a férfi azt sem tudja, hogyan jusson haza, s van olyan felelőtlen, hogy egy idegenre bízza szinte magát. Hajába túrt s gondolkodott csendben. Hosszú percek teltek el, bár nem figyelte mennyi idő volt, mire megérkeztek a címre, ahol a kocsi lelassított majd megállt. Mielőtt a sofőr hátra szólhatott volna, előrehajolt kicsit s kért még egy kis időt. Valamiért nem akarta felkelteni az esetlegesen elszenderült utastársát. A sofőr csak morgott valamit orra alatt, de várt. Hátradőlt az ülésben s az utcát figyelte. Ha a másikat nézte volna, félő, hogy felébredt volna rá.
Ray Craven:
Ilyen nyugodt álma már régen volt,noha nyilván nem tartott sokáig mégis mintha egy egész évet aludt volna át. Csak épp arról feletkezett meg, hogy nem az ágyában alszik, épp a másik felére fordult volna, amikor bele ütközött valamibe. Csigalassúsággal nyitotta ki a szemeit, hogy aztán fel eszmélve kisebbet ugorjon.
-A kurva életbe elaludtam.. Miért nem keltett fel.? Mégis mióta állunk itt? - ideges volt, ez látszott rajta. És talán szégyelte is magát. Magában kétszer is megfogadta, hogy soha többet nem iszik.Evan Petterson:
Talán már fél óra is eltelt, mióta megálltak a ház előtt, de türelmesen várt. Kezdte érezni, hogy neki is le kellene pihennie, hiszen éjfél is elmúlt rég. Vett egy mélyebb levegőt, mikor megérezte, hogy nekidőlt a férfi. Rápillantott, látta, mennyire nem tudja hirtelen a másik, hol is van pontosan. - Olyan jól aludt, gondoltam, nem zavarom meg benne. - felelte. - Nem olyan rég. - pillantott órájára, ennyi hazugság belefért ma estére. - Jobban van?
Ray Craven :
Beleturva a hajába bólintott egyet.
- Jobban. És tényleg sajnálom, hogy ekkora gondot okoztam. Nyugodtan menjen és pihenjen le ön is. Innentől már nem lesz gond. Ismerős a környék, a taxit pedig én állom, ha már egyszer miattam kellett itt maradnia. Örültem a találkozásnak Mr. Petterson. És vigyázzon magára, kevesebb bagó, de az lenne a legjobb ha le is szokna róla. - nyújtotta felé jobbját búcsúzásként.Evan Petterson :
Biccentett egyet neki, barna szemeivel azért végigmérve gyorsan, hogy meggyőződjön a dologról. - Hagyja csak, erre is meg lett hívva. - legyintett egyet. Zakóját kezébe fogta, jótanácsára csak megforgatta kicsit szemeit, hiszen már igencsak kívánta a dolgot. Ha felért a lakására, rá fog gyújtani az erkélyen, az biztos. Elfogadta a felé nyújtott kezet s barátságosan megszorította. - Én is örültem a találkozásnak. - nézett szemeibe, majd egy kicsit közelebb hajolt, mutatóujjával a férfi állára simított alulról. - Remélem legközelebb is ilyen jól fogjuk érezni magunkat. Jó éjt. - mondta, azzal kiszállt a kocsiból s a kapuhoz lépett, beütötte a kódot s el is tűnt szem elől a lépcsőházban.
Ray Craven:
Kimondottan meglepődött. Azt még - még csak ki tudta nézni a férfiból, hogy kezet fog vele, de hogy ilyen nyíltan hozzá is ér? Ami persze kicsit sem vallott barátilag. Főleg ha azt nézi, hogy ő Tommal soha nem csinált ilyet. Ehhh.. Fárasztó ez a túl sok gondolkodás, csak haza akart végre menni és bedőlni a puha párnái közé.. Egy óra múlva, nagy nehezen megértette a taxisal, hogy merre felé is lakik. Fáradtan ruhástól dőlt be az ágyba miután siekeresen bejutott a házba. Reggel az lesz az első dolga, hogy útánna néz a címnek.
Evan Petterson:
Miután felért lakására sóhajtott egyet, hanyagul az egyik székre dobta zakóját s az erkélyre sietett, hogy rágyújtson. Elmerengett közben az estén, de végső soron, egész jól érezte magát, s meg kell hagyni, rég mosolygott s nevetett ennyit egy idegen társaságában. Kíváncsi, hogy tényleg összefutnak e majd újra. Elnyomta a csikket a kinti hamusban, amire szintén ráfért volna már egy ürítés, s visszament a melegbe. Levetkőzött, és a fürdő felé vette útját, mivel utált mocskosan ágyba bújni egy hosszú nap után. Miután végzett, s leellenőrizte vagy kétszer, hogy bezárta ajtaját, lefeküdt ágyába, s el is aludt szerencsére. Holnap ráér majd gondolkodnia, most aludni akart.
JE LEEST
Make me your villain!
FanfictieFELFÜGESZTVE!! Két ember, két külön sors. És mégis egy út. Evan Petterson és Ray Craven két erős jellem, mégis egymás mellett kötnek ki és"szenvedik "végig a mindennapjaikat. Erősen +18-as!! Ezt tessék figyelembe venni! A történetet nem egyedül íro...