Édes Alku

4.rész

Végül a vacsora után a két apa ismét lelépett valahová, hogy valami rendkívül férfias társalgást folytassanak, miközben mi többiek kivonultunk a nappaliba.

Én szinte egyből leheveredtem a háromszemélyes kanapé szélére, miközben Nick a kutyájával, Brodyval kezdett el játszani. A két anyuka pedig az új kárpitról kezdett el csacsogni, amikor is nem sokkal később kiszúrtam, hogy mind a ketten jelentőségteljes pillantást vetnek egymásra. Ez sosem jelentett jót számunkra.

-Carol, nézd meg mit vettem az előszobába.-vonultak ki nagy zajjal, direkt kettesben hagyva minket Nickel. Csak szemforgatva néztem utánuk és örültem, hogy végre lehet egy kis nyugtom, így elővettem a kis táskámból a telefonomat, amin üzenetem érkezett a barátnőmtől.

Ally: Már legalább 3 órája itthon vagy és még mindig nem láttalak. Kezdek kételkedni, hogy nem te vagy már a legjobb barátnőm és lecseréltél valami olasz fruskára.

Írta, mire nem bírtam ki, hogy ne vigyorodjak el ott helyben. Ez egy tipikus allys megnyilvánulás volt.
Istenem, de hiányzott már!
Ez alatt az egy hónap alatt, míg távol voltam nem elég, hogy nem tudtunk találkozni, de még chatelni vagy telefonálni se nagyon volt időnk. Ally keményen dolgozott a nyáron egy helyi kávézóban, míg az én időmet szinte mindig lekötötte, hogy élvezzem az Olaszország nyújtotta szabadságot.

Én: Ígérem, amint lehet rohanok hozzád, de hiszed vagy sem, látnom kellett a pasimat.

Ally: Ott vagy náluk?

Én: Hol máshol? Amint hazaértem egyből rohantunk ide.

Ally: Oh, na jól van, megbocsátok. De azért miközben csókolgatod a kamupasidat gondolj néha rám is, hogy már hiányzol és várlak.

Én: Jójó. Nekem is hiányzol már!

Írtam vissza mosolyogva, amikor is Nick huppant le mellém a kanapéra varatlanul.

-Mit csinálsz?-szaladt egyből ráncba a homlokom, mire Nick csak unottan nézett vissza rám.

-A szüleink bármelyik pillanatban beléphetnek, szerencsésebb, ha egymás közelében vagyunk, nem?-kérdezte, úgy meredve rám, mint egy idiótára, mire csak elmormogtam egy káromkodást az orrom alatt.-Amúgy jössz a szombati bulira?-fordult felém hirtelen, mire összehúzott szemmel meredtem vissza rá. Sosem kezdett el csevegni csak úgy velem. Valamit akart.

-Mármint Adamekhez?-kérdeztem vissza, miközben a reakcióját figyeltem és próbáltam rájönni mit is akar.

-Aha.

-Még nem tudom.-vontam vállát nem törődően. Tényleg említette Ally, hogy lesz egy ilyen party, de még nem beszéltünk konkrétan róla, hogy egyáltalán szeretnénk-e elmenni.

-Adamtől hallottam, hogy a nyaralójukban lesz, ami hatalmas. Ráadásul, ez az év utolsó medencés bulija, úgyhogy biztos király lesz.-ragozta, mire kezdtem kapizsgálni honnan is fúj a szél.

-Ennyire akarod, hogy ott legyek?-kérdeztem rá ravasz mosollyal.

-Dehogy! Felőlem azt csinálsz amit akarsz.-legyintett lezseren, de én átláttam a szitán.

-Persze. Ha nem megyek el "veled", Lily téged se enged el. Szánalmas vagy Nick. Ha akarsz valamit térj a lényegre.-fintorodtam el szánakozva meredve rá.

-Ha megkérdeztem volna biztos, hogy nemet mondasz!-vágta hozzám kicsit sem kedvesen-Csak azért is. Dacból.

-Én nem vagyok ilyen!-háborodtam fel, mire Nick idegesítően felvonta a fél szemöldökét, amolyan na persze fejet vágva.