Édes Alku

42.rész

Hajnali egy órakor hagytuk el a játéktermet Nickkel, miután kijátszottuk magunkat. Ahogy sétáltunk vissza a a nyaralóba egyfajta kellemes csend telepedett ránk. Egyikünk se szólt egy szót sem, csak ballagtunk egymás mellett, miközben próbálva visszatartani a mosolyom felidéztem magamban milyen jól éreztem ebben a pár órában magam. Amilyen katasztrofálisan indult ez az este végül olyan jól alakult. Nem tudtam nem észre venni magamon, hogy boldog vagyok. Ez a pár óra Nickkel a nyamvadt játékteremben jobban feltöltött energiával, mint 10 óra alvás.

Óvatosan nyitottunk be a nyaraló ajtaján, majd lopództunk fel az emeletre, hogy nehogy felkeltsük a szüleinket. Ahogy felsétáltunk a lépcsőkön mindketten megálltunk a folyosó közepén azon az oldalon ahol a szobánk nyílt és zavartan néztünk egymásra. Nem tudtam mit mondhatnék Nicknek. Nem tudtam hányadán is állunk mi már egymással, és hogy mit gondoljak az egész kapcsolatunkról. Aztán már valahogy nem is annyira érdekeltek az aggályaim. Csak nem akartam, hogy ez a csodálatos este...véget érjen.

-Akkor...-próbáltam megtörni a csendet, miközben annyira zavarban voltam, mintha egy tömeg előtt állva meztelen lennék.

-Nos...-kezdte velem egyidejűleg, mire egyből összenéztünk-...khm ideje aludni.-mondta, mire rögtön csalódottság fogott el, bár nem is tudtam mit vártam mégis mit fog mondani. Csak azt tudtam, hogy nem ezt.

-Igen.-nyögtem ki a választ beleegyezően.-Akkor jó éjt!-intettem oda idétlenül, miközben hátrálni kezdtem a szobám felé, Nick is megmozdult és az ajtajának a kilincsére tette a kezét.

-Jó éjt Sky!-suttogta oda, majd ezzel a lendülettel kinyitottam a szobám ajtaját és magamra zártam.

Egy nagyot sóhajtva döntöttem a hátamat az ajtómnak. Most mégis mit vártam?! Hogy Nick azt mondja, hogy nem akar aludni és folytassuk tovább az estét? Úgy, hogy amúgy napok óta kerültem és magam sem tudtam mit akarok kezdeni vele és az érzéseimmel iránta?

Legszívesebben az arcomhoz szorítottam volna a párnámat, hogy jó hangosan belé sikítsak.

Az őrjítő gondolataim közepette az ágyamhoz lépve leültem és idegesen meredtem magam elé. Nem tudtam mit kezdeni magammal, így végül bosszúsan arra készültem, hogy levegyem a ruhámat és pizsamába öltözzek, de mikor leakartam kapni magamról a pulcsit, akkor a mozdulat közepette megakadtam, ahogy Nick rajtam lévő ruháját megfogtam. Nem bírtam ki, hogy ne emeljem az orromhoz és ne szippantsak egy hatalmasat bele. Szinte a szívem is beleremegett az ismerős illatba.

Végül nem is gondolkoztam, amikor felpattantam az ágyamról és egyenesen az ajtóhoz léptem. Fogalmam sem volt, hogy mit fogok csinálni csak azt tudtam, hogy beszélnem kell a fiúval.

Így egy gyors mozdulattal kitártam az ajtót és készen álltam rá, hogy határozott léptekkel bekopogjak Nick szobájába, de az ajtóm küszöbén megtorpantam, ahogy Nick magas alakjával találtam szembe magam. Ott állt egy méterre az ajtómtól és nagyon úgy tűnt, hogy egyenesen hozzám tartott. Meglepődve pislogtam fel rá, miközben láttam rajta, hogy ő is azt latolgatja, hogy hozzá indultam-e. Ahogy pedig a tekintetünk találkozott már nem tudtam gátat szabni a bennem viaskodó érzéseknek.

Győzött az érem egyik oldala.

Ugyanis láttam a szemében. Láttam pontosan azt a tüzet, ami az enyémben is égett. Így hát nem haboztam, amikor egy határozott mozdulattal felszámoltam a köztünk lévő távolságot és megragadva a tarkóját meg csókoltam a fiút. Újra érezni akartam ajkainak édes érintését a számon. Csak ez lebegett a szemem előtt, hisz úgy éreztem az érzésének az emléke szinte már elfakult bennem. Nick is hasonlóan vélekedhetett, mert olyan mélyen csókolt vissza, mintha bármelyik pillanatban véget érhetne, és kiakarna használni minden egyes pillanatot. Egy határozott mozdulattal bentebb tolt a szobámba, miközben egy pillanatra se szakította el egymástól a szánkat és becsukta mögöttünk az ajtót. Ahogy betolt a szobába esélyünk se volt elválni egymástól, ugyanis úgy kapaszkodtam a fiúba, mint egy polip, mivel minél közelebb akartam tudni magamhoz. Azt akartam, hogy ezzel a pillanattal bepótolja a külön töltött időket. Magamon akartam érezni minden egyes porcikáját.