-Tulajdonképpen miért is ez a törzshelyetek?-néztem az élesen kivilágított Részeg hableány feliratra, ami felett egy iszonyat ronda, dagadt hableány volt felfestve.
-Közel van, olcsó a pia és mivel Brian nagybátyjáé, rendszeresen kiadja nekünk ingyen a helyet. Csak a fogyasztást kell fizetnünk, miközben csak mi vagyunk, meg persze az a pár plusz ember, akiket meghívunk.-tárta ki a pub ajtaját Nick előre engedve engem, miközben az utolsó mondatára csak egy morgás hagyta el a számat. A plusz emberek dögös csajokat jelentett.
Amikor bementünk először arra gondoltam, hogy elég gázul festünk ki egy bulihoz. Nickken melegítő, rajtam pedig egy kényelmes, egyszerű, fekete farmer és egy uncsi felső volt. Nem épp egy party öltözetben tündököltünk, de ahogy végig néztem a kocsma belsejében őrjöngő focistákon és a meghívottjaikon rájöttem, hogy nem volt min szégyenkeznem. Mindenki kényelmesen és egyszerűen volt felöltözve. Nem úgy, mint a hétvégi házibulikon.
A helység pedig belülről valóban jobban nézett ki, és a háttérben szóló pop zenével és kellemes piros-fekete színeivel nem is tűnt olyan rossznak.
Az inkább hátrébb húzódó csapattársai a zene miatt megsem hallották, hogy beléptünk. Mindenesetre Nick első lépésként a pult felé terelgetett, ahonnan egy cingár fiú pislogott vissza ránk kedvesen.
-Sziasztok! Mit kértek?-fordult hozzánk kíváncsian, mire bennem ekkor tudatosult, hogy egy fontos tényezőről igencsak megfeledkeztünk.
Kocsival voltunk, és ma még valahogy haza kellett jutnunk.
-Oh, én nem iszok.-fordultam Nick felé-Vagy mégis, hogy megyünk haza? Már ha megengeded, hogy vezessem az autód.
-Szó sem lehet róla.-vágta rá.
-Komolyan inkább nem iszol mintsem, hogy vezessem a kocsid?!-akadtam ki, mire Nick elnevette magát.
-Bár ez is egy tényező, nem erről van szó. Igyál nyugodtan.
-Nem, nem! Ma ünnepelned kell! Majd én vezetek.-makacsoltam meg magam, mire Nick megunta a veszekedést és a csapos felé fordult.
-Kevin, kérünk egy eper koktélt és egy alkoholmentes sört.-adta le a rendelést, mire a csapos elmosolyodott.
-Csak a szokásos.-bólintott Kevin, mire felvontam a szemöldököm.
-Mondtam, hogy nem iszok!-borultam ki, főleg azért, mert pontosan a kedvenc koktélomat kérte ki. Mégis honnan tudta?
-Ne makacskodj! Nem akarok inni.-mondta, majd mivel elkészült a rendelésünk a kezembe nyomta az ínycsiklandó italt.
-Ezt nehezen tudom elhinni.-néztem rá gyanúsan, miközben nem bírtam ki és beleittam a koktélomba. Oh anyám, de finom volt!
-Kapitány!-hallatszott hirtelen a hátunk mögül az ováció, mire feléjük kaptuk a fejünket, és abban a pillanatban a csapat tagjai megrohamoztak minket. Éljenezni kezdték Nicket, amiért megint győzött a csapat.-Ugye iszol velem egy felest?-nézett csillogó szemmel rá Troy, mire Nick lustán elmosolyodott.-Nemár, kapitány! Sose iszol velem!-borult ki, amit nem értettem. Sose? Szóval Nick nem szokott inni?
-Igyál helyettem is.-veregette hátba a csapattársát, mire az csalódottan meredt a kapitányra.
-Addig próbálkozok, amíg meg nem törlek.-jelentette ki, mire Nick szórakozottan bólintott.
-Hajrá!-mondta neki, amikor Troy szeme megakadt rajtam.
-Skylar!-csillant fel a szeme.-Te itt?!-lepődött meg, amin a többi csapattárs is osztozott. Na igen, míg más csapattárs barátnői rendszeres vendégek voltak a pubban, én sosem jártam itt ezelőtt.
YOU ARE READING
Édes Alku
RomanceMit tennél, ha a szüleid össze akarnának hozni az ex legjobb barátoddal? Persze, hogy alkut kötnél vele! Skylar Lynch vállára súlyos teherként nehezedik a tehetős családdal járó elvárások, főleg, amikor 16 éves korában a szülei bele akarják terelge...