NaruSaku - A kitsune párja

19. Fejezet

Shu:

     - Shu itt vagy? - nyitottam ki a szemeimet és pillantottam meg két gyönyörű vörös iriszt.

    - Öhm... Jó reggelt Inori!

     - Jó reggelt! Minden rendben? Már a hasadra süt a nap... - ült le mellém és tekintett fel rám aggódva. - Nem szoktál ennyire elaludni. Olyan fáradtnak tűnsz.

Olyan 2 hete érkeztem Inoriékhoz, azaz a garázsukba, miután megengedték, hogy itt lakjak. De, hogy kezdjem az elején. Marha nagy szerencsém volt azt kell mondjam, ugyanis időbe kiértem a birtokról és indulhattam vissza a városba. Bár hallottam már mögöttem a mozgolodást. Jó pár órám azzal telt el, hogy gyalogoltam a városig, mondjuk stoppolhattam volna is. Ám nem azon járt a fejem. Így akár utol érhettek volna, meg volt a kockázat, de tudtam, hogy először a házat fogják felkutatni és a birtokot, mert nem hiszik, hogy olyan hamar kijuthattam volna. Nos tévedtek. Bár megkereshettem volna anyáékat először, nem volt sajnos időm rá, hogy szóljak nekik. Sakurát kellett megkeresnem. Amira visszaértem a városba már ki voltam fulladva és bármennyire is éhes voltam, az utam mégsem kajálni vezetett, hanem Ino-hoz. Ő és Hinata volt az első akik eszembe jutottak, akikkel mindenképpen beszélnem kellett. Abba reménykedtem, hogy Sakura ott lesz valamelyiküknél vagy ha nem is akkor biztos voltam benne, hogy felvette velük a kapcsolatot. Még könnyebb dolgom is volt, ugyanis Hinata is ott volt Inonál, Sasukeval együtt, no meg egy másik osztálytársukkal, akiről kiderült, hogy Ino pasija. Nem is tudtam, hogy van neki barátja. Na mindegy, nem ez volt a lényeg. Megkönnyebülve bementem a házba és nem is érzékeltem, hogy szinte hasonlóképpen néznek rám, mint én rájuk.

     - Milyen jó, hogy együtt vagytok, beszélnem kell veletek!

    - Shu mi történt? Hol voltatok? Hol van Sakura? -  megtorpantam. Mi ez a kérdés?

     - Mi az, hogy hol van Sakura? Ti... ti nem tudjátok, hogy hol van Sakura?! - emeltem fel a hangom. - Hogy hogy nem tudjátok, hogy hol van Sakura?! A legjobb barátai vagytok.

     - Shu, kérlek nyugodj meg! - lépett hozzám Sasuke és tette vállamra a kezét.

     - Hogy kérheted, hogy nyugodjak meg?! Már több mint egy hete nem tudok semmit a húgomról! Hogy kérheted ezt?

      - Nem tudsz te semmit? - dermedt meg a levegő bent.

      - Ezen miért vagytok úgy meglepődve? - de csak ekkor kapcsoltam. - Voltatok nagyapám birtokán, mit mondott akkor nektek? - fujtam ki a levegőt.

      - Azt, hogy Sakura magán órákat vesz és, hogy személyes okokból kilépett a suliból, meg, hogy akkor éppen édesapátokkal volt elmenve. Még... még édesanyáddal is beszéltünk. - válaszolta Hinata.

     - Igaz, ő is lement. Tehát akkor hazudtak. - akkor ők is nagyon jól tudták, hogy Sakura nincs Inoékkal. - Francba! - ütöttem bele a falba.

     - Erre mondjuk mi is rájöttünk. Elég furán viselkedtek, pláné édesanyád. - ökölbe szorítottam a kezemet. - Shu, mi történt? Mi történt Sakura születésnapján? - ajkamba haraptam, természetesen ha azt mondták nekik, hogy Sakura velünk van, akkor az igazságról nem beszéltek. Bár mi is lenne akkor? Elhinnék? Valami őrülteknek gondolnák az egész családnak. - No meg az is igaz, hogy Tenten látta Sakurát nyugaton néhány nappal korábban.

      - Hogy ki látta Sakurát? Hol látta? Hogy volt? Beszélt vele? - ragadtam meg Sasuke vállait és vontam kérdőre.

     - Nyugodj meg, Shu! - tette Hinata vállamra kezét. - Mindent elmondunk, de kérlek bizz bennünk is és mondd el, hogy mi történt azon a nap. Itt valami nagyon nem stimmel, azt mi magunk is észrevettük.