Miután kifújtam magam, elmentünk Rexet sétáltatni. Miközben sétáltunk egy csomó kérdést tett fel.
- Milyen fajtába tartozol?
- Ő a kiválasztott. És most beszélnem kell vele! - mondta Mr. Tiny, aki helyettem is válaszolt a kérdésre.
- Nos Elisabeth. Most töltötted be a 19. életéved. Boldog szülinapot! Van egy rossz és egy jó hírem. Melyikkel kezdjem?
- A rosszal.
- Amikor 20 éves leszel, egy nagy döntést kell meghoznod. A családoddal maradsz vagy elszöksz. Van egy másik döntés. A szív választottja. Ő lesz a te szerelmed örökre.
- Mi van?
- Ennyire nehéz szerelmet találni?
- Nem azzal van bajom!
- Ja a másikkal. Szerintem nem kell rá nagy igényt fektetni!
- Tudja hogy mit beszél?
- Teljesen! És tegezz! De csak neked engedem meg!
- Ezzel semmi sem lett könnyebb!
- Ha nem akkor nem! Erről nem tehetek! Viszont ezt elkéne dönteni, tudod?
- Tudom! - és elvörösödött a szemem, az agyaraim előbukkantak. Van ilyen... De egy a lényeg. Vérre volt szükségem. Szívtam Sebastian véréből mert ő állt a legközelebb. Szörnyeteg vagyok...
Miután lenyugodtam elmondta a jó hírt. A kutyámban vámpírvér csordogál. Hurrá! Nem tudom hogy ez mióta jó hír. De számára az. Szánalmas öregember....
(A fönti képen Rex látható)
