𝐍𝐞𝐯𝐞𝐫𝐭𝐡𝐞𝐥𝐞𝐬𝐬 | 𝑱𝒖𝒏𝒈𝒌𝒐𝒐𝒌 |

Ahob

Szépen teltek a napok és a hetek.
Már szinte észre sem vettem, és itt volt az őszi szünet, ami már nagyon hiányzott nekem.
Kell egy kis kikapcs így a suli közben, mert a mi gimnáziumunk nagyon kemény.
Természetesen én nem viszem túlzásba a tanulást, mivel nekem tökéletesen elég az, hogy nem vagyok kitűnő, de azért a bukás is elég távol állt tőlem.
Pont jó pozícióban vagyok, viszont már szükségem volt erre a kis szünetre, hogy feltöltődjek egy kicsit.

Vannak új fejlemények is anya, Jungkook meg a munkahelyükkel kapcsolatban.
Letelt nekik a gyakornoki idő végre, így anya is magabiztosabban állt a munkájához.
Viszont összekerült Jungkookkal egy párba, vagyis együtt kell dolgozniuk ezentúl, mert minden téren sikeres volt a betanítási idő.
Nekem nem vele semmi bajom és anya is örült ennek, ugyanis Jungkook elég közel került az utóbbi időkben a családunkhoz.
Én is rájöttem, hogy ő egy igazán értelmes férfi.
Sokat beszélgettünk az előző hetekben, persze nem magunkról. Valahogy folyton eltereltük a témát magunktól.
Rengeteget tartózkodott nálunk.
Mivel neki nincs itt senkije sem, csak mi, mostmár, így hozzánk kötődik, és itt tengeti a szabadidejének egy részét is.

Éppen ezért, anyával kitalálták, hogy ide fog költözni, ebbe a kis faluba, ami a város mellett van.
Én kicsit elhamarkodott döntésnek tartottam ezt a dolgot, de miután leültünk és megbeszéltük ezt az egészet az egyik este, így én is beláttam, hogy anyáéknak igaza van.
Jungkooknak rengeteget kéne ingáznia, ha továbbra is a város másik felén lakna, ebből kifolyólag pedig a bezin költsége is jelentősen megnövekedne, ami hát valljuk be... nem a legjobb dolog.

Így én is rábólintottam a dologra, miszerint Jungkooknak segítünk keresni egy olyan házat, ami közel van a miénkhez. Vegülis nem akarok rosszat a fekete hajúnak, mostmár...
Megkedveltem őt. Beláttam, hogy ő egy normális, kedves férfi, és a kinézete sem utolsó..

Szóval az utóbbi napokban újra a laptopomat bújtuk estenként, mint a nyári szünetben.
Csak most annyi volt a különbség, hogy Jungkook is csatlakozott és nem az álláshirdetéseket néztük, hanem az ingatlanokat.

Igazából én azt hittem, hogy iszonyat nehéz lesz majd találni neki egy megfelelő házat, mivel az állas keresés sem volt könnyű. De nagy meglepetésemre pont fordítva történtek a dolgok.
Ugyanis, említettem, hogy a szomszédunkban lévő ház az üresen áll.
És minő véletlen, pont még volt az is hirdetve, ráadásul nem is volt annyi horrorisztikus az ára.

Anya és Jungkook rögtön le is csaptak rá, mondván, hogy ennél jobb ajánlat már nem is lehetett volna, és most kell azt a házat megvenni, mielőtt bárki más megelőzhetne minket.

Kicsit még felfoghatatlan számomra, hogy Jungkook lesz az új szomszédunk. Az a ház, amiben több éven keresztül nem lakott senki, most újra élettel teli lesz. Ráadásul nem is akárki fog laki benne.
De őszintén szólva örülök neki.

Egyébként Jungkook és Beni is egész jól kijöttek már egymással, mert egész sokszor áthívtam magunkhoz Benit a suli után, aztán ugye a fekete hajú is épp ott dekkolt nálunk. De ennek is örülök.

Plusz az új tesi tanárral, aki most már nem annyira új, vele is jóba lettem az elmúlt időkben. Őt is egy igen értelmes embernek ismertem meg. Néha szoktunk beszélgetni is minden féléről. Nagyon bírom a fejét, mert igazából poénos egy ember, annyi szent. És úgy vettem észre, hogy ő is bírja az én képemet.

Visszatérve a jelenbe, most már ugye őszi szünet van.

Én éppen a szobámban vagyok.
Olyan délután 1 óra körül járhatott az idő.
Anya és Jungkook, meg a fekete hajú újdonsült lakásában vannak, ami még teljesen üres.