Sose nézz vissza!

9.

Szóval a Ryannel való kapcsolatnak kevéssé nevezhető kapcsolatban nem nagyon jutottunk előrébb. A randink sem alakult túl fényesen, hiszen a barátai is ránk rontottak.

Ebben a pillanatban jelzett a telefonom, hogy üzenetem érkezett.
Ryan: Bocs, hogy végül átjött Logan és Nick is. De nélkülük unalmasabb lett volna, hidd el!

Egy kicsit elszomorodtam, hogy nem talált elég érdekesnek (bár azért megértettem), de végül rövid gondolkodási idő után válaszoltam neki.
Én: Semmi gond, jól éreztem magam.

Persze ez nem volt annyira igaz, mert bár élveztem a társaságot, azért egy randitól többet vártam.
Ezek a gondolatok kavarogtak a fejemben, amikor újból pittyegett a telefonom.
Ryan: Ők már hivatalosan is befogadtak téged maguk közé. Szóval kénytelenek leszünk mi is barátok lenni.

Az utolsó két szónál kikerekedett a szemem. De sajnos nem jó értelemben. Barátok?!

Az elkövetkezendő egy órában apát nyaggattam az asztalnál, vacsora közben arról, hogy miért létezek egyáltalán.
Szegény nem igazán értette, miért vagyok annyira kiakadva, de őszintén szólva én sem. Még soha nem volt olyan, hogy ennyire idegesített volna az, hogy valaki, aki tetszett nekem, a barát zónába sorolt.
Mondjuk Ryan nem simán a barát zónába sorolt, hanem konkrétan, a haverjai nyomására passzírozott oda. Tehát ebből már nem lesz szerelem.

Másnap láttam Ryant az egyik utcában. Olyan volt, mintha valamilyen videó klipben szerepelt volna. Lassan járt, mégis némi határozottsággal. Lenyűgöző volt. Legalább öt perce bámulhattam már, amikor hirtelen észbekaptam, megráztam a fejem, és tovább indultam. Szerencsére most nem vett észre.

Egyre biztosabb voltam abban, hogy szerelmes vagyok.

Ryan szemszöge

- Azért nem rossz a csaj. - röhögött fel Logan, miközben elterült a kanapén. Szúrós szemmel néztem rá, mire elhallgatott.

- Nem sejtettem, hogy így ránktörtök. - feleltem, enyhe mérgelődéssel a hangomban. - Most komolyan egy rohadt kóla volt ennyire fontos?!

Nick halkan megszólalt.

- Nem... Azaz, hogy nem csak a kóláért jöttünk. - húzta el a száját. - Az a helyzet, hogy... történt egy kis probléma a legutóbbi bevetésünk alatt.
Kérdőn figyeltem rá, mire folytatta. - Apad a folyó.
Egy hétköznapi ember számára ez a hír nem bírt volna olyan nagy jelentőséggel. De én nem vagyok átlagos.

- Miért nem mondtátok hamarabb? - érdeklődtem nem túl kedvesen.

- Nem akartuk elrontani a randit. - vágta rá Logan egyből.

- Aztán mégis csak sikerült elrontani. - forgattam meg a szemem.

- Tetszik neked? - tette fel a váratlan kérdést Nick.

- Mármint ki? - ártatlan arcot vágtam, pedig pontosan tudtam, hogy Lisára gondolt.

- Tudod te azt. - vigyorodott el Logan, mire erőteljesen megráztam a fejemet. - Hát akkor ha neked nem kell, én szívesen tennék egy próbát. Szerintem összeillenénk.

- Csak nyugodtan. - vontam meg hanyagul a vállam, annak ellenére, hogy közben belül forrt a vérem.
Nem tudom, mi van Lisa és köztem, de nem hagyom, hogy Logan közénk álljon, még akkor sem, ha az egyik legjobb barátom.

- Ja, és még valami! - fordultam ismét feléjük. - És többet ne emlegessétek előtte Sophiet!

- Haver, már ezerszer megbeszéltük, Sophie nem tabu. Ugyanannyira az exed, mint bármelyik másik volt barátnőd. Nem különb a többinél. - magyarázta Logan, miközben Nick helyeselve bólogatott.

- Ti ezt nem érthetitek, de Sophie más! És nem, nem olyan, mint a többiek. - emeltem fel a hangom.

Sziasztok! Ebben a részben már olvashattok Ryan szemszögéből is, remélem, nem lett olyan szörnyű.😌Egyébként imádom, hogy végre nyári szünet van, és hogy ennyi időm van írni.☀️Szép napot/estét!
L.