Mostanában sok időt töltöttem Ryannel. Ami együtt járt azzal, hogy csak ritkán lehettünk kettesben, ugyanis Nick és Logan szinte mindig Ryan lakásában töltötték az időt.
Sokszor beszélgettek olyan dolgokról, amiket nem nagyon értettem, mivel nem mozgok igazán otthonosan a bűnügyekben.
Apropó bűnügyek; Ryanék munkáját még mindig nem tudtam teljesen elfogadni, arra viszont rájöttem, hogy nélküle az életem sosem lehet teljes. Ezért igyekeztem elfogadó lenni, holott ez nem mindig volt egyszerű. Egyedül az a tény nyugtatott meg, hogy elvileg (!) csak olyan embereknek ontják ki a vérüket, akik tényleg bűnösek voltak.Mindenesetre sokszor került már szóba Sophie, ami egyre inkább felzaklatott, és ahogy láttam, Ryant is, ugyanis ahányszor megemlítették a nevét, igyekezett más irányba terelni a beszélgetést, bár Logan és Nick szinte minden témához tudott mesélni egy Sophieval kapcsolatos történtetet, így nem volt könnyű nem róla beszélni.
- Kértek egy kis süteményt? - kérdezte váratlanul Logan, mire mindnyájan odafordítottuk a figyelmünket a konyhában álló srácra.
- Persze! Milyen süti van? - ugrott fel a kanapéról Nick, majd futólépésben tette meg a pár méteres távolságot a konyha és a nappali között.
- Semmilyen! - röhögött fel Logan jóízűen, de látva Nick csalódott arcát, inkább abbahagyta a nevetést. - De süthetünk valamit!
- Úgy érted, mi hárman? - nézett kételkedve Ryan a barátaira.
- Nem, inkább úgy értem... - jelentőségteljesen rám pillantott, mire észbe kaptam. - Lisa.
- Én szívesen sütök valamit. - ajánlottam fel úgy, mintha nem lett volna kötelező ezt mondanom.
- Remek! Tudtam, hogy rád számíthatunk! - csapott a konyhapultra Logan, Nick pedig elégedett mosolyra húzta a száját.
- Remek. - mormogtam, miközben a sütemény hozzávalóit kutattam a szekrényben.
Már egy ideje a konyhában álltam, és kevertem a sütitésztát, amikor Nick odaosont, és letépett egy jókora darabot a nyers tésztából.
- Mmm... nem rossz! Mondjuk Sophie isteni brownieját nehéz lesz überelni, de én szurkolok! - csapta össze a tenyerét, majd visszament a fiúkhoz.
Nem sokkal később egy tepsi gőzölgő süteményt szolgáltam fel, ami szerintem igazán jól sikerült. Miután erről külső megerősítést is kaptam, elhatároztam, hogy megkérdezem azt, amit már régóta meg szerettem volna tudni.
- Mi is történt köztetek Sophieval pontosan? - néztem Ryanre, akinek megállt a keze mozdulat közben, majd letette a kekszet az asztalra, és nagyot sóhajtott.
- Figyelj, szerintem ezt ne most beszéljük meg!
De ezúttal nem hagytam annyiban a dolgot.
- Miért? Folyamatosan róla beszéltek, Sophie így, Sophie úgy... Miért szakítottatok?
- Mondd el neki! - utasította barátját Logan.
- Joga van tudni. - helyeselt teli szájjal Nick.
Ryan újból sóhajtott, majd belekezdett.
- Elég régen találkoztunk először. Rögtön megfogott benne valami. Egy darabig még húztuk egymás agyát, de végül összejöttünk. Boldog hónapokat éltünk meg együtt. Még sosem éreztem ilyen szabadnak magamat. És szerintem ő sem. De aztán, ahogy lenni szokott, minden megváltozott, és nem jó értelemben. Sophie rájött, hogy mit dolgozom valójában, és elhidegült tőlem. Legalábbis én ezt hittem. Ezért elkezdtem más lányokkal ismerkedni, leginkább egyéjszakás kalandok céljából. Egy este viszont Sophie visszajött, szerette volna tisztázni és folytatni a kapcsolatunkat, de meglátott egy lánnyal az ágyamban. Nyilván nem volt kérdés, hogy ezután együtt maradunk-e. - fejezte be halkan, és annyi érzés váltakozott az arcán, amennyit még sosem véltem felfedezni egyszerre ezelőtt.
- Ja, de Sophie ezután kicsit megváltozott. Elkezdett valamiért mániákusan ragaszkodni Ryanhez, mindazok ellenére, ami történt. Ezért még mindig próbál valahogyan közel férkőzni hozzá. - fejezte be Logan a történetet.
Sziasztok! A mai nap volt talán az egyik legmeghatározóbb a "Wattpad-történelmem"-ben, ha lehet ilyet mondani. Elértük a több, mint ezer megtekintést, és annyi csillagot kapott a történet, mint még sosem.💗Nem győzök elég hálás lenni, és megköszönni azt a hatalmas támogatást, amit egy-egy csillagozás okoz nekem! Cserébe itt van a mai nap második része is. Szép napot/estét!
L.
YOU ARE READING
Sose nézz vissza!
RomanceLisa Brown vagyok. És egyik nap felbukkant az életemben egy olyan személy, akit soha nem fogok tudni elfelejteni. Akire mindig gondolok. Aki mindig hiányzik, ha nincs velem. Üdv az életemben, Ryan Lock! 📝: A könyvben helyesírási hibák előfordulhatn...