James Potter és Marblemaw legendái

Kései szülinap

Szeptember elsején kellemes, meleg időjárás köszöntötte a King's Crossra igyekvőket. James már elbúcsúzott a nagyapjától, és most itt volt az ideje, hogy a szüleitől is elköszönjön.

- Ígérem, hogy nem leszek jó - vigyorgott rájuk, és egy utolsó köszönés után felugrott a vonatra. A barátait kereste, habár egyetlen napot töltöttek egymástól távol. Vasárnap mindenki hazament a roxfortos holmikért, és elbúcsúzni a családjától. Mivel kizárásos alapon ekkor tudtak cask elmenni az Abszol útra, beszerezni a szükséges felszereléseket, ott is folyton folyvást összefutottak.

A vonatra felszállva James leghátul bukkant rá Siriusra, aki Georgina társaságában üldögélt. De jó, hogy ezek rögtön egymásra találtak!

- Halihó! - köszönt James harsányan. Feltolta a homlokára a napszemüveget, amit csak azért vett fel, mert cudar jól állt neki, habár nem látott vele rendesen, és ledobta magát az ülésre. - Rég láttalak Georgianna.

- Ez már egész hasonló volt - nézett rá a lány, és kissé előredőlt. - Hol marad a kreativitásod?

- Benn van a táskámban, nem akarom útközben elhagyni. Majd, ha megérkeztünk, kiveszem. Idén is tartogatok pár tréfát a mardekárosok számára.

- Azt rögtön sejtettem.

Nyílt az ajtó, és Peter lépett be. Homlokán izzadtság gyöngyözött.

- Ember, folyik rólad a víz - állapította meg Sirius.

- Nagyon melegem van.

- Látjuk - húzta el a száját Georgina. - Ha lehet, James mellé ülj.

James erőltetetten rámosolygott.

- Gyere csak, Pete. De előbb vedd le a pólód, azt rádobjuk Ginnyre.

Peter tétován álldogált, közben pedig megérkezett Remus.

- Sziasztok! Peter, hát te?

- Megsülök!

Remus a homlokát ráncolva pakolta le a cókmókját, aztán Peterre szegezte a pálcáját, és elmotyogott egy Finite-ét.

- Ez működik izzadás ellen? - James teljesen kiakadt, amiért ő erről nem tudott.

- Nem. - Remus leült mellé. - De izzadásátok ellen igen. Valaki már az első nap megtréfált - nézett fel Peterre, aki kelletlenül álldogált egyhelyben, aztán amikor a vonat elindult, lehuppant Remus mellé.

- Hogy telt a nyár? - nézett utóbbi Georginára. Ők négyen már a Jameséknél töltött idő alatt elmesélték az elmesélni valókat.

Georgina kényelmesen hátradőlt, és kinyújtotta a lábát. Na jó, elég jó combjai voltak, James már majdhogynem értette, mit eszik rajta Sirius.

- Jól. Sok időt töltöttünk Siriusszal. Áthívtam egyszer, hogy kóstolja meg az almáspitét, amit sütöttem. Sétáltunk a parkban, meg elmentünk egy motoros kiállításra.

- Az tényleg jó volt - szólt közbe Sirius, de Georgina a fejét rázta.

- A legbénább motorok tetszettek neki - mondta sajnálkozva. - Nincs ízlése.

Sirius az égre emelte a tekintetét.

- Ha már ízlés, igazán jöhetne a büfés boszorkány - sóhajtott James. Alig evett indulás előtt. De képtelen volt, ha arra gondolt, hogy ismét találkozik Lilyvel.

Lehúzta a napszemüveget a szeme elé, és kissé lejjebb csúszott az ülésen.

- Még csak most indult el a vonat - mondta Remus. - Ha hátulról indul, itt kezdte volna, de úgy néz ki, peched van.