James Potter és Marblemaw legendái

Részlet Lily Evans naplójából 5/6

1976. április 3.

Nagyon nehéz hét áll mögöttünk. A tanárok rápörögtek az RBF-re, másról sem beszélnek. Nounber próbavizsgát íratott velünk, az eredmény majd csak jövőhéten derül ki, de előre félek... McGalagony szerint jobban össze kellene szednünk magunkat. Flitwick is szigorú, már ő sem nézi olyan jó szemmel a szerencsétlenkedéseinket, és Lumpsluck is belekötött az egyik főzetembe.

Bimba inkább lelkes, úgy látom, ő annyira nem aggódik, hogy elrontjuk a vizsgáinkat. Ebshont szerintem azt se tudja, hogy lesznek vizsgáink.

Hrosht nem érdeklik a vizsgák, de keményen bánik velünk. Duplaórán a két kör futása után rendgyakorlatokat végeztünk, a következő órán pedig alakzatokat kellett felvennünk.

Alice ennek nem nagyon örül. Ma, reggeli után morcosan nézett körbe, miközben az ágya szélén ült.

- Igazságtalan! – jelentette ki végül.

- Micsoda? – kérdezte Fely, aki átváltoztatástan beadandót írt, és Alice hirtelen megszólalásának hála pacát ejtett a pergamenre.

- Hogy nem tanulunk semmi hasznosat SVK-n.

- Mostanra megszokhattad volna – vont vállat Almira, és lapozott egyet a Szombati Boszorkányban.

- De én auror akarok lenni! Hogy leszek így az? Meg fogunk bukni a vizsgán – állt fel, kezével mérgesen hadonászott. – Senki nem fogja megkérdezni, hogy le tudok-e futni három kört a Roxfort körül. Azt akarják tudni, hogy tudok-e varázsolni. De az egyetlen alkalom, amikor Hrosh óráján elővettük a pálcánkat, az volt, amikor tollpihéket lebegtettünk át apró karikákon!

- De Alice – szólt Almira békítően – mi ezzel nem tudok mit kezdeni. A többi osztály ugyanolyan rosszul fog teljesíteni, mint mi.

- De egy új varázslatot sem tanultunk! – heveskedett tovább Alice. – És nekem jó jegyek kellenek!

Gweny addig csöndben firkálgatott, de most letette a pergament, és a felsóhajtott.

- Gyakorlok veled, ha akarod. Én amúgy is szoktam.

Almira felült.

- Szerintem az igazságtalan, hogy mindig külön kell gyakorolnunk, ha nem akarunk megbukni a vizsgákon. Igenis bukjunk meg! Akkor talán feltűnik Dumbledore-nak, hogy rossz tanárokat választ, és lesz egy olyan évünk, amikor nem egymást kell tanítanunk.

- Jó, de ne az RBF évben! – vetette ellen Alice.

- Valakinek mindig RBF év van – forgatta Almira a szemét. – Az egész Roxfortnak össze kéne fogni. Vagy legalább írjunk egy petíciót.

Alice összefonta a karját.

- Nekem jó RBF-ek kellenek.

- Jó. De akkor ne csodálkozz, hogy nem lesz változás – vont vállat Almira. Mélyen beszívta a levegőt. – Ugye tudod, hogy nem rád haragszom? – nézett Alice-re. – Hanem erre a helyzetre.

Alice bólintot, Almira pedig felállt, és megölelgette.

- Tudom, és én is mérges vagyok.

- Gyakorolj, ha szeretnél. Én is biztos ezt tenném, ha auror akarnék lenni. Csak felbosszant, hogy pazaroljuk az időnket a tanórákon, és utána a szabadidőnket kell beáldoznunk a tanulás érdekében.