James Potter és Marblemaw legendái

Megmenteni egy mardekárost

A szél süvített, a közönség tombolt.

- Yaxley passzol Newbourne-nak – kommentálta Remus a látottakat –, ééés gólt szerez a Mardekár. Az állás 120-50.

James intett Samulnek, hogy ne habozzon, szerezze meg a kvaffot. De Sam fáziskésében volt, így hát neki, Jamesnek kellett Yaxley-t megkerülve elkapnia a labdát. Mivel a mardekáros rögvest rászállt, kénytelen volt tovább passzolni Emilynek – akinek a kezéből rögvest kiütötte a kvaffot egy gurkó.

Erica és Brian nem tudták leszerelni a mardekáros terelőket, ahogyan a stratégiájuk szerint kellett volna, és ennek most megszívták a levét.

James versenyt repült Bryan Millerrel a kvaffét, és hála a fogói tapasztalatainak, ő szerezte meg a labdát. Emily azonban még mindig az eltalált kezét szorongatta, Samre pedig két hajtó is rászállt.

James felfelé irányította a seprűjét, mire Miller szorosan a nyomában utána indult. Amikor egy kis előnyre tett szert, elindult a Mardekár karikái felé, ám Spencer Whiddon felé küldött egy gurkót. Erica az utolsó pillanatban vetődött elé és ütötte félre.

James már közel járt.

- James Potter lövésre ké... A fogók a cikesz nyomába eredtek! Közben Potter gólt szerez, az állás 120-60. Regulus Black és Charlotte Wilson fej-fej mellett haladnak. Mindjárt utol... Black elkapta a cikeszt! 270-60, és a játéknak vége.

James meg sem bírta fogalmazni, milyen érzések kavarognak benne. Düh? Csalódottság? Szégyen?

Az öltözőben aztán számonkérte a csapatát.

- Ez meg mégis mi volt? – Csönd. – A stratégia lényege az, hogy kövessük.

- De nem sikerült – vetette közbe Erica. – Nem azért, mert nem akartuk, hanem mert nem ment. És mondtuk is, hogy szerintünk nem lesz így jó.

- Jó lett volna, ha figyeltek. – Ismét csönd. – Asher, sokkal jobban kell figyelned a kvaffot, érted? Egy pillanatra sem tévesztheted szem elől. Fel kell készülnöd rá, hogy bármelyik karikát támadhatják, és neked ott kell lenned. Samuel, neeked sem lankadhat ennyire a figyelmed. És Lottie. Ha meglátod a cikeszt, száguldj!

- Száguldottam, mint az állat – fonta keresztbe Lottie a karját. – De Blacknek jobb seprűje van. És így is alig maradtam le.

- Az lényegtelen, hogy mennyire maradtál le. Ugyanúgy vesztettünk. Ha elkapod a cikeszt, még mi nyertünk volna. Hatalmas lemaradásban vagyunk, és ez volt az évad első meccse.

- Éppen ezért rengeteg időnk lesz új stratégiát kidolgozni, és sokat gyakorolni – mondta Erica békítően.

James bólintott.

- És mostantól heti négy edzést tartunk.

- Négyet!? – akadt ki Lottie.

- James, sosem tartottunk ennyi edzést – rázta Brian a fejét. – Ez túl sok.

- A három nem volt elég a győzelemhez.

- De... – kezdte volna Emily, ám James egy pillantással belé fojtotta a szót.

- Keddre is beiktatunk egy edzést. És erről nem nyitok vitát.

Vita ugyan nem kerekedett, ám morgolódás igen. De ha nyerni akartak, keményebben kellett dolgozniuk. Nem ismétlődhetett meg ez az eset soha többé.

A hétköznapok ugyanolyan monotonitással ismétlődtek, mint addig. Beadandó beadandó után.

James néha felment a könyvtárba tanulni, máskor a klubhelyiségben írta az esszéket. Peter többnyire vele tartott, és általában az őt érdeklő bogarakról mesélt Jamesnek. Jamest nem kifejezetten érdekelték a bogarak, de azért meghallgatta Petert, mert ő legalább nem csinálta azt, mint Sirius. Peter igaz barátnak bizonyult, és még meg is dicsérte néha Jamest.