Régi Barát (Mattheo Riddle ff.) [BEFEJEZETT]

79.

~Te is tudod, hogy jobb lett volna, ha meghalok..~ mondtam halkan és elnéztem. Nem akarok gyengének tűnni.

~Te meg miket beszélsz?~ lépett még közelebb.

~Mindenkinek jobb lenne nélkülem..~ válaszoltam és próbáltam a könnyeim visszafolytani.

~Rori..~ fogta meg az arcom.~ Senkinek sem lenne jobb, ha halott lennél.~ emelte fel a fejem az államnál fogva.~ Legalábbis nekem, biztosan nem.~ nézett a szemembe, közben letörölte a könnyeim. Elég közel voltunk egymáshoz Mattel.. Felnéztem a szemébe, majd le a szájára.

~Liza..~ nyitott be két kopogás után Pansy. Nyílván mind a ketten az ajtó felé fordultunk.~ Zavarok?~ kérdezte halkabban és már lépett volna kifele.

~Nem..~ léptem el Mattheotól.~ Behívnád a többieket?~ kértem meg a lányt, aki bólintott és már ki is slisszant a szobából.

~Mégis mit akarsz velük beszélni?~ kiváncsiskodott Matt.

~Semmi fontosat.~ vontam vállat.~ Csak már régen beszéltem az állítólagos barátaimmal.~ sétáltam az ágyhoz és le is huppantam rá.

~Itt vagyunk!~ nyitott be újra Pans és mögötte mindenki besétált. Szinte katona sorban álltak.

~Miről szeretnél beszélni?~ érdeklődött Daphne.

~Mi történt mikor elszöktem innen?~ kérdeztem halál komolyan. Mindenki Mattheora és Dracora nézett.~ Draco? Mattheo?~ néztem a két fiúra. Ők egymásra néztek, aztán Matt szólalt meg.

~Semmi.~ válaszolt a göndör hajú. Hazudik. Szinte azonnal belenéztem az elméjébe. Sok mindent láttam. A közös emlékeink, az ikrével közös emlékeit, a nevelő szüleivel közös emlékeit, majd.. Láttam, amint Voldemort megkínozza, többször is.. Újra és újra. De nem csak őt.. Megtaláltam azt amit kerestem. Aznap, amikor eltűntem.. Nem csak Mattheot kínozta meg, de Dracot is.. A szemeim könnybe lábadtak és máris visszatértem a valóságba.

~Lizi..?~ integetett előttem Astoria, mire végre magamhoz tértem.

~Mi történt?~ kérdezte aggódva Enzo. Én csak letöröltem a könnyeim.

~Csak egy régi emlék..~ válaszoltam a fiúnak szomorúan mosolyogva.~ Inkább beszéljünk másról..~ tereltem azonnal a témát és már nem is igazán mertem Mattheora nézni vagy éppen Dracora.~ Ki hogy van?~ érdeklődtem és Pansyre néztem. Feltűnt, hogy nem Blaise mellett áll, hanem jóval arrébb. Persze lehet, hogy ez nem az amire gondolok, de elég fura.

~Bocs, de nekem erre nincs időm.~ szólalt meg feszülten Zabini.~ Roxfortban találkozunk.~ köszönt el a fiúktól és már ki is ment. Kérdőn néztem Pansyre.

~Asszem én is megyek..~ vakarta meg a tarkóját Daphne.~ Bocsi Lizi, örülök, hogy jól vagy.~ ölelt meg a lány és ő is kiment.

~Mi történik?~ döbbentem le.

~Semmi!~ vágta rá Enzo és Pansy. Valami nincs rendben.. Történt valami ebben a pár hónapban. Zavar, hogy nem tudom mi.. Ezért alkalmaztam az erőm.

Belenéztem Pansy gondolataiba. Ennyi elég is volt..

~Azt hiszem beszélnem kell Pansyvel.~ álltam fel, majd megfogtam a kezét és behúztam a fürdőbe.~ Mi a fenét műveltél?~ kérdeztem kicsit idegesen és halkan.

~Te meg miről beszélsz?~ nagyon ideges volt. Nem tudja, hogy tudom.

~Arról, hogy megcsaltad Blaiset!~ suttogtam dühösen.

~Honnan-?~ kérdezte és már rá is jött a válaszra.~ Az egy apró botlás volt..~ válaszolt mérgesen.

~Apró botlás? Hallod magad Pansy?~ fogtam meg a lány kezét.