Régi Barát (Mattheo Riddle ff.) [BEFEJEZETT]

29.

Dolores Umbridge.. Ez a nő maga a sátán. Még a szünet előtt összeállított egy kereső csapatot. Harry és a barátait keresik. Valahogy a fülébe jutott, hogy van egy "szakkör". Mindenképpen felakarja őket kutatni, de eddig nem sikerült neki.

~Szia Eliza!~ karoltak belém az ikrek.

~Sziasztok fiúk.~ mosolyogtam az unokatestvéreimre.

~Mi újság veled?~ kérdezte George.

~Eltűntel mostanában.~ jegyezte meg Fred.

~Igen.. sok..~ gondolkoztam valami hazugságon.~ családi probléma volt..~ mondtam és olyan nagyot nem hazudtam. Olyan nagyot..

~Ohh, igen.. Hallottuk,~ kezdte Fred.

~Hogy anyud férjhez megy..~ fejezte be George.

~Hát igen..~ sóhajtottam szomorúan.

~Nem lehet neked könnyű.~ mondta együtt érzően Fred.

~Hát nem könnyű feldolgozni, hogy lesz egy új apám..~ gondolkoztam el és ekkor jöttem rá, hogy Nickolas a testvérem lesz..~ Bocsi fiúk, de most mennem kell..~ siettem el. Besiettem a terembe és leültem Mattheo mellé. Még mindig nem beszél velem.. Már 2 napja próbálok vele beszélni, elmondani neki, hogy nem adtam oda a testem Wilkinsnek, de egyszerűen nem hallgat meg és folyton elmegy.. Láttam, hogy az érkezésemre már felfigyelt.

~Jól vagy Liza?~ kérdezte Delphi a hátam mögül.

~Igen..~ sóhajtottam.~ Óra után beszélhetnénk?~ néztem Mattheora, de ő még rám se nézett.~ Most komolyan ezt fogod csinálni?~ kérdeztem már idegesebben.~ Tudod, én próbálkozom! Már két napja nyaggatlak, hogy legalább hozzám szólj, de te! Te még arra se vagy képes, hogy rám nézz és azt mond, hogy "ne szólj hozzám! Haragszom rád!"~ vágtam a fejéhez, mire felém fordult..

~Ne szólj hozzám! Haragszom rád!~ mondta ugyan azt amit én. Elképedve hallgattam végig.

~Ez gyerekes!~ reagáltam rá mérgesen.~ Utállak!~ vágtam még hozzá, majd helyet cseréltem Zabinivel, aki Pansy mellett ült.

Az órák után a Weasly ikrekkel hülyéskedtem egy kicsit, már amennyit tudtam.

~Szóval nem beszél veled a barátod?~ érdeklődött Fred.

~Mattheo nem a barátom. Mi csak csókolóztunk. Egy párszor..~ mondtam halványan mosolyogva egy kisebb szünettel.

~Nem értem miért futsz utána..~ szólalt meg George, mire a tesója mellkasba vágta.

~Én nem futok utána!~ tagadtam le az igazságot.

~Figyelj, ha nem akar beszélni veled, akkor vedd rá erőszakkal.~ javasolta Fred, meglepődtem, hogy ilyet mond.

~Te nem vagy lázas?~ raktam a kezem a homlokára, mire mind felnevettünk. Jó volt egy kicsit rokonokkak is lenni, ráadásul még hülyéskedni is.

Elhatároztam magam. Megyek és beszélek Mattheoval, ha törik, ha szakad. Már a szoba ajtaja előtt vagyok és kopogok. Végre kinyitotta az ajtót nekem valaki és az a valaki pont Mattheo. Azonnal cselekedtem és megcsókoltam, Matt vissza is csókolt, de amint jobban kinyilt az ajtó egy lány láttam a szobában.. Nem volt bent senki más csak Mattheo és a lány.. Ránéztem a fiúra, aki nem tudta, hogy mit mondjon..

~Bocs ha megzavartam valamit..~ indultam a szobámba. A torkomban egy gombóc volt és éreztem, hogy mindjárt előtör belőlem a sírás is sietve mentem be a szobába. Amint beértem bezártam az ajtót és háttal neki lecsúsztam a földre.

~Liza..~ lepődött meg Blaise és Pansy. Éppen elkezdhettek valamit, mert nagyon ziháltak.

~Istenem!~ vertem a fejem az ajtóba.~ Hogy lehetek ilyen idióta?~ kérdeztem, majd felálltam és letöröltem a könnyeim.