Régi Barát (Mattheo Riddle ff.) [BEFEJEZETT]

24.

~Akkor megnyugodtam..~ hallottam leghátulról Delphit, aztán csak lépteket hallottunk, végül mindenki elment a szoba elől.

~Na jó..~ másztam ki Mattheo kezei közül és a fiúkra néztem.~ Játszunk tovább vagy sem?~ kérdeztem inkább Adamtől, mint Theotól.

~Játszunk!~ ugrált Adam.

~Akkor gyere! Most Theodore lesz a hunyó!~ nyújtottam Adamnek a kezem, ő megfogta és egyből elkezdett húzni.

~Tudok egy jó búvóhelyet!~ suttogta nekem, majd kimentünk.

•Sok-sok játékkal később•

Épp vacsorázunk a többiekkel. Adam az egyik oldalamon ül, míg a bátyja a másikon. Mattheo ül velem szemben. Szinte mindig egyszerre nézünk a másikra. Nem tudom mi van velem, hogy mindig keresem a szemkontaktust vele.

~Lizi, nincs kedved vacsi után lejönni velem az itteni falu kocsmájába?~ kérdezte Henry kedvesen.

~Henry..~ mosolyodtam el.

~Szóval még mindig nem?~ kutatott a tekintetemben.

~Aurora nem megy veled sehova! Ma ő mond nekem mesét!~ ölelte magához Adam a karom. Most már a többiek is ránk figyeltek.

~Daphne biztos örülne az ajánlatodnak!~ ütögettem meg a vállát, majd elindultam Adammel a szobájába.

Amint beértünk a szobába lefektettem az ágyába és elmondtam neki egy mesét. Viszont egy mese nem volt elég.. 10 óra lehetett, hogy visszamentem a többiekhez, a nappaliba.

~Ahh..~ dőltem be a kanapéba. A lábam Matt ölébe landolt.~ Nehezebb egy 4 évest lefektetni, mint egy csecsemőt..~ Mattheo csak felnevetett.~ A többiek?~ ültem fel és körbe néztem, de senkit sem láttam csak Mattet.

~Felmentek jakuzzizni.~ válaszolt mosolyogva.

~És te? Miért nem mentél?~ érdeklődtem.

~Megvártalak.~ mosolygott, elképesztően helyesen áll neki, ha mosolyog.~ Ha szeretnéd, mi is felmehetünk utánuk.~ javasolta.

~Neked van kedved hozzá?~ néztem barna szemeibe.

~Őszintén?~ csak bólintottam.~ Nincs valami sok.~ vallotta be.

~Akkor jó, mert nekem sincs!~ mondtam, majd egy gyors mozdulattal magamhoz húztam a fiút és megcsókoltam. Mattheo visszacsókolt. Istenem, hogy mennyire jól csókol.~ Tudod mióta vártam erre?~ váltam el tőle mosolyogva.

~Tudod, milyen régóta meg akartalak csókolni?~ mosolygott ő is.

~Nem. Milyen régóta?~ játszottam vele.

~Nagyon régóta!~ húzott vissza, míg én a hajába túrtam.

Az este csókon kívül semmi se történt. Sokat beszélgettünk és észre se vettem, hogy kezdek elaludni. Reggel egy sikításra keltem.

~Aahhh! Végre!~ hallottam a sikítást, azt hiszem Astoria volt, de lehet, hogy Pansy.~ Srácok! Végre megtörtént!~ hallottuk még mindig, pedig a lány már rég az emeleten szaladgált.

~Mi történt?~ szólalt meg alattam a fiú.

~Nem tudom..~ ültem fel és megtöröltem a szemem.

Mire lemásztam Mattheoról már mindenki lent volt.

~Mi történt Tori?~ néztem a barátnőmre, aki úgy mosolygott, mint a vadalma.

~Mit csináltatok tegnap este?~ érdeklődött a barátnőm. Mattheoval összenéztünk.