Régi Barát (Mattheo Riddle ff.) [BEFEJEZETT]

41.

Pár nap és megint vissza kell menni a Roxfortba. Semmi kedvem hozzá..

Ma délután kivételesen egyedül vagyok itthon. A nagyiék elmentek bevásárolni és anya is velük ment. El fog tartani egy darabig. Legalábbis remélem. Most olyan jó ez a csend. A könyvtárban ülök és olvasok. Még mindig keresem a visszafordító varázst anyának, de semmit sem találtam.. Vagyis.. Találtam egyet, de biztos, hogy nem fogjuk használni rajta. Inkább ne emlékezzen rám, minthogy szenvedjen. Egyébként a Crutiatus átok az.. Inkább keresgélek tovább, mint hogy azt az átkot használjuk anyán.

Pár perc múlva a csengő éles hangja szakítja félbe a gondolat menetem. Lassan elindultam ajtót nyitni. Nem tudom ki jött, de nagyon türelmetlen. Amint kinyitottam az ajtót, a barátaimmal találtam magam szembe.

~Sziaa!~ sétált be mellettem Theodore és minden barátom, kivéve Daphne és Mattheo..

~Hát ti?~ lepődtem meg és becsuktam az ajtót.~ Mégis mit kerestek itt?~ pontosítottam a kérdésem, nehogy valaki idiótán válaszoljon az elsőre.

~Nem válaszoltál a leveleinkre.~ mondta durcásan Pans.

~De helyetted megtette a nagymamád!~ lelkendezett Lorenzo. Erről jut eszembe.

~Téged még egyszer kifoglak nyírni!~ néztem rá mérgesen.

~Miért is?~ kérdezte meglepődve és tettete a hülyét. Csak megforgattam a szemem.

~Szóval miért is jöttetek?~ néztem Theora, aki általában a szó szólója a csapatnak.

~Szövetkeztünk a nagyiddal a hátad mögött.~ vont vállat és ezt olyan természetesen mondta, mintha az is lenne.

~Mivan?~ kerekedett ki a szemem.

~Boldog szülinapot!~ kiáltották egyszerre, mire megijedtem. Egyből elnevették magukat és én is. Mindenki megölelt és átadta az ajándékát. Bár amúgy nem kellett volna hozniuk semmit.

~Köszönöm srácok, de erre semmi szükség nem volt!~ mosolyogtam rájuk. Eközben kerestem két embert is, hátha csak én nem láttam őket.. Ezt észrevette Theo is..

~Daphnet jobbnak láttuk, ha nem hívjuk meg a történtek után..~ fogta meg a vállam a legjobb barátom.

~Ohh.. értem..~ szontyolódtam kicsit el.

~Liza, sajnálom amit a nővérem csinált..~ lépett előrébb Tori.

~Semmi baj.. Már nem haragszom.~ mosolyogtam halványan.

~Tényleg?~ lepődtek meg a többiek.

~Tényleg.~ vallottam be.

~Na jó, inkább lépjünk tovább.~ szólalt meg Pans izgatottan.~ Sok minden fog ma este történni!~ egyre izgatottabb lett.

~Bontsd ki az ajándékaid!~ mondta most már Zabini is izgatottan. Azt hiszem Pansy eléggé nagy hatással van rá.

~Rendben!~ indultam a nappaliba és mindenki követett is. A legtöbb ajándékba pia volt, amit ma este el is fogunk fogyasztani --van egy olyan érzésem--. Kaptam Pansytől és Blaisetől egy közös karkötőt és egy felsőt. Enzo hozta a formáját és a szokásos édességeket rakta bele plusz egy kis vodkát. Astoria azt mondta, hogy Daphneval közösen adják. 2 üveg pia, és sok sok édesség. Theo és Delphi szintén a kedvenc rágcsálnivalóim rakták az ajándékba, egy közös felsőt és egy nyakláncot. Na meg egy kis piát. Malfoy megszerezte nekem a bátyám kividdicses mezét. Ez volt a legszebb ajándékom tőle.

~Na mindjárt jövök!~ álltam fel.~ Fel viszem az ajándékokat.~ indultam el, de Delphi megállított.

~Várj!~ ugrott elém a szőke lány.